Kezdőlap
Figyelem! Új honlapunk a zrinyiilona.hu domain néven érhető el.

"Tiszteljük az EMBERt,
szeretjük az ÉLETet,
akarjuk a TUDÁSt,
igényeljük a SZABADSÁGot."


VERSENYEREDMÉNYEK
Aktuális versenyek


EGÉSZSÉGNEVELÉS

Étlap

Rendezvények

Ökoiskola

Sportiskola

Továbbtanulási eredmények

Kompetenciamérés

Linkek

 

Diákönkormányzat

Sulirádió

A Zrínyi Ilona Általános Iskola története 1886-tól napjainkig

A polgári fiúiskola alapításának előzményei

A kiegyezés után, ha felemásan is, ha sok tekintetben visszafogottan is, ismét fejlődésnek indul a kapitalizmus Magyarországon. Szombathely sem kivétel ez alól. Mindössze annyiban különbözött itt a fejlődés az országos átlagától, hogy mérföldes csizmákkal rohant előre. A faluból a századfordulóra város lett. A város rohamos fejlődését leginkább az alábbi adatok mutatják:

A lakosság száma1780-ban 1818-ban 1848-ban 1867-ben 1890-ben
Szombathelyen325037804317695716133
Sopronban 1160011690149841994524222
Székesfehérvárott1100018648226331934527548
Pápán1292513537161831204514831

A rendkívüli fejlődés nem volt véletlen. Szombathelyen 1864-ben felépült a Sopron-nagykanizsai, majd 1871-ben a Budapest- Győr - Gráci és a következő években még további öt vasútvonal. A közlekedés ilyen nagyméretű fejlődése hatalmas ipari és kereskedelmi fellendülést eredményezett.Ezt a fejlődést segítette az egyre fokozódó tőkebeáramlás is. Az ipar fejlődésére jó példa az alábbi adatsorozat:
1856-ban gépjavító műhely (Pohl Ede);
1871-ben vasúti műhely;
1872-bengyufagyár (társulati);
1876-ban gyufagyár (Mayer Mór);
1880-ban bőrgyár (Lachenbacker Fülöp), alakult.

Ez nagyarányú fejlődés igényli a képzettebb munkás, kereskedő, tisztviselő utánpótlást. Szombathely város 1885-ös iskolahálózata ezt a feladatot megoldani nem tudta.

Különböző iskolaalapítási tervek, a tanonciskola megalakulása, a polgári iskolát létrehozó törvény

Az elemi iskola taneszközeit használták, a munkaidő letelte után este és vasárnap tanítottak. A felvett tanulók jelentős része még írni és olvasni sem tudott rendesen.

Mint láthatjuk, az iskola egyelőre nem tudja megoldani a képzett ipari szakmunkás-utánpótlást. Ennek oka a gyenge előképzettségben és a mostoha tanoktatási viszonyokban keresendő. A társadalmi-gazdasági fejlődés pedig ennek az igénynek kielégítését sürgeti. A város vezetőit izgatja az is, hogy a polgári rétegnek nincs iskolája. A polgári iskola első értesítője szerint a várospolgári rétegnek nincs iskolája. A polgári iskola első értesítője szerint a városatyák erről a gondról a következőképpen nyilatkoztak:

,,Ha magasabb műveltséget akarnak a polgár ifjak szerezni, akkor kénytelenek a premontrei kanonokrend jeles főgimnáziumába iratkozni".

Jelentős részük azonban csak az első négy osztályt, az úgynevezett kisgimnáziumot végzi el. Nincs többre szükségük, a latinra pedig egyáltalán semmi szükségük nincs, de kénytelenek szenvedni, más középiskola a városban nincs így természetesen, hogy a város vezetői egy reáliskola létrehozását szorgalmazták a 80-as évek elején. Valószínűnek látszik, hogy az ipariskola megalakulása is ebbe az irányba terelte érdeklődésünket. Arra gondolhattak, hogy a szakmunkás-utánpótlás ügyét megoldották az ipariskola létrehozásával. Azt a tényt, hogy nehézségeik vannak a tanoktatásban, az első esztendők szokásos, múlékony tüneteinek foghatták fel. AA vármegye több ezerre menő pénzlapot, az pedig terjedelmes fundust (telket) ajánlott fel a Torna utcában (ma Zrínyi Ilona utca) egy létesítendő reáliskoila számára. A minisztérium azonban nem engedélyezte a reáliskola felálításét.

1885-bena minisztérium részéről egy polgári fiúiskola létesítését javasolta Dr. Klamárik János,a VKM középiskolai ügyosztálynak vezetője a város akkori polgármesterének, Varasdy Károlynak.

A polgári fiúiskola az 1868. évi népoktatási ügyét. A 8. § tisztázza, hogy melyek a népoktaási törvény hozta létre. Az 1868. évi XXXVIII. Tc. a kiegyezés szellemében rendezi a népoktatás ügyét. A 8. § tisztázza, hogy melyek a népoktatási intézetek:

"Népoktatási intézetek: elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék"

Említésére méltó, hogy a német ajkú evangélikus városi polgárság már a XVIII. Század végén létesített polgári iskolát több városban is, de bevezetésének szükségességét először az országban Schedius Lajos és Lovich Ádám vetette fel 1806-ban

Az Eötvös-féle törvény után sorra alakulnanak szerte az országban a polgári iskolák. Megyénkben először Kőszegen és Szombathelyen alakul meg a polgári iskola, a szombathelyi csak lányok részére.