1

1. A Zrínyi Ilona Általános Iskola Minőségpolitikája

Iskolánk tevékenysége során folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és működési rendjének egymáshoz közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a társadalom igényeinek kielégítése céljából.

• A minőség azt jelenti, hogy…

„ Tiszteljük az EMBERT,

szeretjük az ÉLETET,

akarjuk a TUDÁST

igényeljük a SZABADSÁGOT.”

• Fontosnak tartjuk, hogy e minőségirányítási rendszerrel is elkötelezzük magunkat a partnerközpontúság és a folyamatos fejlesztés stratégiája mellett. Fáradhatatlanul törekszünk a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok teljesítésére.

• Vállaljuk, hogy keressük a választ a kihívásokra. Pedagógia céljainkban tükröződjön a szülők igénye, a ránk bízott tanulók nevelési szükséglete, melyet igyekszünk összhangba állítani a nevelőtestület önértékelésével.

• Intézményünk munkatársi köre kinyilvánítja, hogy a Zrínyi olyan iskola, ahol a gyerek az első, ahol jól érzi magát, figyelembe veszik változó személyiségét.

• Hagyományosan olyan pedagógiai munkát folytatunk, melyben a tanulók tudásának, képességeinek egész személyiségének fejlesztése az elsődleges feladat, oly módon, hogy azt egyensúlyba helyezzük a közvetíteni kívánt ismeretekkel.

• Intézményünk vezetősége elkötelezett a szakmai kiválóság mellett, a személyiségfejlesztés fontos számunkra. Munkatársainkkal együtt, odafigyelő, serkentő környezetet kívánunk megteremteni, amelyben a tanári és tanulói együttműködésen keresztül segítjük a diákokat képességeik kibontakoztatásában.

• Minőségpolitikánk végrehajtásával szeretnénk elérni, hogy az iskola működését és a nevelő-oktató munkát biztosító folyamatainkat a megbízhatóság és az áttekinthetőség jegyében, a törvényes és hatékony működés érdekében szervezzük. Szervezeti kultúránkkal és a folyamatos fejlesztéssel kívánjuk biztosítani azt, hogy megfelelően tudjunk reagálni a változó körülményekre, partnereink igényeire.

2. Minőségi célok

2.1. A fenntartó minőségirányítási programjának általános elvárásaikból adódó intézményi célok és feladatok

A központi oktatásirányítás, valamint a fenntartó fejlesztési tervében és minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásai jelenjenek meg az intézményünk dokumentumaiban és mindennapi munkánkban.
Az intézményünk gazdálkodása és ügyrendje feleljen meg a hatályos jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak.
Az intézményrendszerben a 8. osztály végéig biztosítanunk kell a rendszer rugalmas átjárhatóságát.
Növelni szükséges az idegen nyelv és az informatika-oktatás hatékonyságát. Az idegen nyelvi és informatikai programjai összehangolásával emelnünk kell a tanulók magasabb szintű kimeneti képzettségét.

Kapjon hangsúlyt a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók tehetséggondozása.

Javítani kell a mindennapos testmozgás feltételeit, és továbbra is biztosítani kell a szervezett úszásoktatás lehetőségét.
Hatékonyabbá kell tenni az egészségnevelési programot annak érdekében, hogy az egyes korosztályok egyészségi mutatói javuljanak.
A minőségi szakmai munka érdekében a szakos ellátottság jelenlegi helyzetét megtartva növeljük a képzettségi szintet.
A szabad férőhelyek figyelembevételével biztosítani kell a nem szombathelyi gyermekek és tanulók fogadását.
Részvételünkkel erősítjük az öntevékeny szakmai műhelyek városi szintű koordinációját és együttműködését.
Az intézményünk hozzájárul működési feltételeink javításához, pályázati lehetőségek felhasználásával.

Intézményi szintű mérési-értékelési és önértékelési rendszert kell működtetünk, amely kiterjed az intézmény minden tevékenységi területére.

Az intézményünk aktívan közreműködik a városi ünnepségeken, rendezvényeken.
A kisebbségi oktatás-nevelés igénybevételére minden igénylő számára a továbbiakban is lehetőség van.
A COM I. alapján iskolánk a partnerközpontúan működik, és ez irányban elköteleztük magunkat.

2.2. A fenntartó minőségirányítási programjának intézménytípusukra vonatkozó

elvárásaiból adódó intézményi célok, feladatok

1. Az eredményesség növelése érdekében bővítjük a differenciált felkészítési formáit. (fejlesztő pedagógusok)

2. Erősítjük iskolánk pályairányítási tevékenységét. Rendelkezünk pályaorientációs programmal, kapcsolatot tartunk a középfokú intézményekkel.

3. Fokozott figyelmet fordítunk a nevelőmunkánk során a káros szenvedélyek megelőzésére, az egészséges életmódra és a családi életre nevelésre. – lásd: Egészségfejlesztési program

4. Figyelmet fordítunk a rászoruló tanulók nyári napközis táboroztatásának megszervezésére.

2.3. A fenntartó minőségirányítási programjának az iskolánkra meghatározott

céljai és megvalósításuk rendje

Fenntartói elvárások

Célok

Feladat

Eszköz

Sikerkritérium

1. Az országos szintű méréseken (pl. mat., és szövegértés) az intézmény tanulói az átlag felett teljesítsenek.

Az országos szintű méréseken (pl. mat., és szövegértés) az intézmény tanulói az átlag felett teljesítsenek.

Differenciált foglalkozások

Szakkörök

Fejlesztő fogl.

Korrepetálás

Fejlesztő pedagógus

Speciális taneszköz

Órakeret

Az országos átlag felett legalább 20%-kal jobb legyen.

1. sz. melléklet: 3 db intézkedési terv

2. Az intézményi önértékelést követően az intézkedési tervükben megfogalmazottak tervezett időszakonként megvalósuljanak.

Intézkedési tervekben felsoroltak

1. Rövid távú: tantestületi egység megteremtése, fenntartása

2. Középtávú: fegyelem, nevelés, együttműködés

3. Hosszút.: tanulókhoz való viszony, személyes törődés javítása

3. Őrizzék meg partereik elégedettségei szintjét.

Rugalmasan alkalmazkodni a változó igényekhez, elvárásokhoz

Minőségi eljárás

Megfelelő (biztos) gyermeklétszám

4. Tanulóik közül tanévenként legalább egy jusson be országos tanulmányi versenyre.

Tanulóik közül tanévenként legalább egy jusson be országos tanulmányi versenyre.

- differenciált felkészítés

- személyre szabott feladatmegoldás

- kutatómunka

- szakkör

- órakeret

- szaktanár

- spec. taneszközök

- könyvtár

- szakirodalom

Min. 1fő/év

3. A minőségfejlesztési rendszer

3.1. Vezetés

1. Az intézmény vezetése tudatosan törekszik a partneri igények és elvárások minél mélyebb megismerésére és a partnerkapcsolat tervszerű fejlesztésére.

2. Az iskola vezetői figyelemmel kísérik a munkatársak észrevételeit, kéréseit, és megfelelő módon reagálnak azokra.

3. Az iskola vezetőségének tagjai teljes mértékben részt vesznek az intézmény hosszútávú terveinek, jövőképének és értékrendjének kialakításában. Figyelnek arra, hogy a kifogástalan működéshez szükséges feltételek rendelkezésre álljanak.

3.2. Tervezés

3.2.1. Éves munka tervezése

• A folyamatleírás célja:

Az intézmény tantárgyi struktúrájának alapulvételével a szükséges személyi kapacitás felmérése és a tanári feladatok optimális megosztása, valamint az intézmény egészét érintő feladatok tervezése:

• Alkalmazási terület:

Az intézmény következő tanévének tervezése

• Hivatkozások:

– Pedagógiai program

– SZMSZ

– Kollektív szerződés

– Munkaköri leírások

– Comenius I. modell

• Folyamatleírás tartalma:

– Tantárgyfelosztás elkészítése: a tantárgyfelosztás elkészítésénél a Pedagógiai programból, illetve annak részét képező helyi tantervből, az abban rögzített óratervből kell kiindulni. Az előző évi tantárgyfelosztás a tanári munka felmenő rendszerének optimális megvalósításához szükséges. Az óratervek rögzítik, hogy a tanulók az egyes évfolyamokon milyen tantárgyakat, milyen óraszámokban esetleg milyen bontásban tanulnak.

A fenti dokumentumok segítségével a tantárgyfelosztást a két igazgatóhelyettes készíti el.

– Tantárgyfelosztás jóváhagyása: A tantárgyfelosztást az intézmény igazgatója vizsgálja át, és hagyja jóvá. A jóváhagyás után megküldi a fenntartó önkormányzatnak, mint a következő évi finanszírozás egyik alapdokumentumát.

– Éves munkaterv: A tanév rendjét az azt megelőzően kiadott miniszteri rendelet rögzíti. A tanév helyi rendjét, az egész intézményt érintő programok rendjét, idejét, felelőseit az éves munkaterv határozza meg. Az éves munkatervet az intézmény vezetése készíti el, és az SZMSZ értelmében a tanévnyitó tantestületi értekezlet hagyja jóvá. Az éves munkaterv alapján az igazgató a vezetők bevonásával elkészíti ennek részletes havi lebontását, az eseménynaptárt, amely a munkaterv melléklete.

– Órarend készítés: A tantárgy felosztás alapján az iskola órarendjének összeállítását az igazgatóhelyettes végzi. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága érdekében osztályórarend mellett tanári órarend is készül.

• A folyamat dokumentumai:

– tantárgyfelosztás

– éves munkaterv

– tanári órarend

– osztályórarend

– terembeosztás

3.2.2. A gazdálkodás tervezése

A hatályos jogszabályok alapján a felügyeleti szerv által jóváhagyott éves költségvetésünkben a várható bevételeket és kiadásokat tételesen megtervezzük. Ennek során, valamint az évközben folyamatosan figyelünk a gazdaságosság és a szakmaiság megvalósulására.

3.3. Az iskola szervezeti rendszere

Igazgató
alsós ig.helyettes	felsős igazgatóhelyettes		gazdasági vezető	iskolatitkár
ifjúságvédelmi felelős a diákönkormányzatot segítő tanár osztályfőnöki munkaközösség vezető			pénztáros karbantartó hivatalsegéd takarítók
napközis munkaközösség- vezető alsós munkaközösség-vezető Rogers munkaközösség-vezető		társadalomtudományi munkaközösség-vezető idegen nyelvi munkaközösség-vezető matematika munkaközösség-vezető testnevelés munkaközösség-vezető természettudományi munkaközösség-vezető
tanítók		tanárok

3.4. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

A belső kapcsolattartás általános formája és rendje

Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus, a választott

közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze.

A kapcsolattartás rendszeres formái:

· különböző értekezletek

· fórumok

· bizottsági ülések

· iskola- és évfolyamgyűlések

· nyílt napok

· tanácskozások

·fogadóórák

Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontot az iskola éves - illetve részletes havi - munkaprogramja tartalmazza, melyeket az iskola faliújságjára ki kell függeszteni.

Az igazgatóság és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

- iskolavezetőségi megbeszélések

- munkatársi értekezletek

- megbeszélések

Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán valamint írásbeli tájékoztatókon /körözőkönyv/ értesíti a nevelőtestületet.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

· az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülésen elhangzottakról

· az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségi vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, az iskolavezetőséggel és az iskolaszékkel.

Az iskolaszék

Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolák teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tart kapcsolatot.

Az iskolaszék tagjai

· kötelesek az őket megválasztók kérdéseit véleményét, javaslatait az iskolák tevékenységével kapcsolatban az iskolaszéknek a felvetést követő ülésén az iskolaszék elé tárni.

A nevelők és a tanulók

Az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

· az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen évente legalább 1 alkalommal /az igazgató /

· osztályfőnöki órákon

· az iskola hirdetőtábláján tájékoztatják a tanulókat.

A tanulót egyéni lemaradásáról a szaktanárnak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A nevelők és a szülők

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

· az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén

· az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

Szülői értekezletek

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja.

Minden tanév első szülői értekezletén - szeptember hónapban - részt vesznek az osztályban új tárgyat tanító pedagógusok is, akik elvárásaikról tájékoztatják a szülőket.

A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az osztályfőnök és a szaktanári tájékoztató alapján kapnak információt. A leendő első évfolyamosok szüleit az iskola legkésőbb június első hetében tartandó szülői értekezlet keretében tájékoztatja - a tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az iskola tanévenként 3 szülői értekezletet tart : szeptember, február és május hónapban.

Rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezhet az iskolavezetés, az osztályfőnök és az osztály szülői munkaközösség elnöke, a felmerülő problémák megoldására.

Szülői fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 5 alkalommal tart szülői fogadóórát /október, november, január 2. hete, március, április utolsó hétfője /.

Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, egyéni egyeztetés után teheti meg.

Rendszeres írásbeli tájékoztatás

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvébe feltüntetni. Az ellenőrző könyvben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányt a naplóhoz csatolt füzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni.

A panaszkezelés rendje

Lásd: 2.sz. melléklet

3.5. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése

Az iskola a partneri igényeket messzemenően figyelembe véve vezeti be, szervezi és bonyolítja le szolgáltatásait.

Intézményünk kínálatát leendő partnereink a gondosan szerkesztett évente kiadott leporelló formában megjelentetett kiadványunkból ismerhetik meg. (3. sz. melléklet leporelló, 4. sz. melléklet: Minőségbiztosítási eljárás)

3.6. Ellenőrzés, mérés

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

3.6.1. Belső ellenőrzés

Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

Az iskola ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

A nevelő-oktató munkaellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti:

– pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők,

– tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők, lehetőség szerint az osztálytanító jelenlétében.

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:

A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:

• A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.

• A szülőkkel való kapcsolattartásra.

• A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos

ellenőrzési területek:

– A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.

– A tanítási óra felépítése és szervezése.

– A tanítási órán alkalmazott módszerek.

– A tanulók ellenőrzése, értékelése.

– A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán.

– Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.

– A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

• Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére.

• A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való

részvételre.

• A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.

• A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.

• A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

A tanulók iskolai munkáján belül:

– A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira.

– A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményére.

– Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére.

– A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján.

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

A pedagógiai ellenőrzés színterei

Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó

Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolat- rendszerek

Minőségfejlesztés

Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások

Egyéb

• óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga; tantárgygondozás, aktivitásmérés)

• dokumentumok ellenőrzése (például tanmenet)

• taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága

• rendezvények, ünnepségek

• könyvtár, napközi, tanulószoba, fakultáció, szakkör, körrepetálás, verseny

• erdei iskola

• tábor

• kirándulás

• DÖK

• Iskolaszék

• közművelődési intézmények (múzeum, színház, könyvtár, levéltár)

• fogadóórák, szülői értekezletek

• tanulói szokásrendszer

• értékelés (osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás

• mérések, vizsgálatok

• (tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűd vizsgálat)

• partneri elégedettség mérése

• belső szabályozók betartásának ellenőrzése

• szociális érzékenység

• empátia

• bánásmód

• pozitív értékelés

• gyermekvédelem

• továbbtanulás

• beiskolázás

• ügyeleti rendszer

• házirend

• a tanítás nélküli munkanapok felhasználása

• továbbképzésen való részvétel ellenőrzése

• az iskolai, kerületi munkaközösségek együttműködésének szintje

A belső ellenőrzés területei az iskolában

Pedagógia

Tanügyigazgatás

Munkáltatói feladatok

Gazdálkodás

PR- tevékenység

Egyéb

Lásd: "A pedagógiai ellenőrzés színterei" c. táblázatot

• naplók, anyakönyvek

• ellenőrzők, tájékoztató füzetek, ház feladat és dolgozatfüzetek

• statisztika (étkezés + segélyezés)

• tantárgyfelosztás, órarend

• mulasztások pontos jelölése, összesítése hetente, majd havonta és félévente

• beiratkozás

• beiskolázás

• vizsgák megszervezése

• tanév rendje

• átruházott jogkörök ellenőrzése (munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes)

• személyzeti munka (besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, megbízás)

• a munkaidő pontos betartása

• technikai dolgozók munkavégzése

• pályakezdő kollégák

• új kollégák

• beszerzések

• AV - eszközök nyilvántartása és karbantartása, pótlása, állaga

• szakleltárak

• karbantartás

• étrend összeállítása

• biztonságtechnikai előírások betartása

• túlóra, helyettesítés elszámolása

• besorolások

• az iskola közéleti tevékenysége

• az iskola menedzselése

• kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal

• pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége

• munka-, tűz- és vagyonvédelem

• rendszeres orvosi ellátás megszervezése és biztosítása

• tanuló- és gyermek- balesetek megelőzése

• ügyeletek (reggeli- esti, udvari)

• dekoráció

• tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar, konyha, szertárak tisztasága

Az ellenőrzés területei

VIII.

IX.

XI.

XII.

II.

III.

IV.

VI.

VII.

Gyermekvédelmi munkaközösség

☺

Szülői értekezlet, fogadóóra

☺

A munkaközösségi tervekben szereplő feladatok megvalósítása

Mérések szervezése

- %

Beiskolázás (nyílt nap, beiratkozás)

☺ %

☺ -

Továbbtanulások előkészítése

☺

Pályázatokon való részvétel

Folyamatos ☺

Rendezvények, ünnepek

☺

Versenyek

☺

Erdei iskola, tábor

☺

Tanulói szokásrendszer

Folyamatos ☺ % -

Ügyeleti rend

Folyamatos % és DÖK - vez.

DÖK programjai

☺

Átruházott ellenőrzési jogkörök

Folyamatos ☺

Jelmagyarázat: ☺ igazgató % igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők

3.6.2. Mérések

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként:

3.6.2.1. Mérések a pedagógusok körében

• Az iskolai klíma vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben)

Felelős: igazgató.

• SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása.

(kétévente) Felelős: igazgató.

• A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta

előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása

esetén) Felelős: igazgató.

3.6.2.2. Mérések a szülők körében

A szülői elégedettség mérése

· Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök.

· Kérdőíves módszerrel a 2. a 4. a 6.és a 8. évfolyamon. (háromévente) Felelős: igazgató.

3.6.2.3. Mérések a tanulók körében

A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:

• Szociometriai vizsgálat a 4. a 6. és a 8. évfolyamban. (évente) Felelős: osztályfőnökök.

• Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (kétévente) Felelős: osztályfőnökök.

• A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (évente Felelős: osztályfőnökök.)

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:

• Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.

• Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, magyar nyelv, matematika és a természetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók.

Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:

• Olvasás, szövegértés: a 4.,a 6.és a 8.évfolyamon. (évente) Felelős: a munkaközösség-vezetők irányításával osztálytanítók, magyar szakos nevelők.

• Matematika: a 4. a 6. és a 8. évfolyamon. (évente) Felelős: : a munkaközösség-vezetők irányításával osztálytanítók, matematika szakos nevelők.

• Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7. évfolyamon. (évente) Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők.

3.7. Az értékelés

Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.

A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki:

– az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére,

– a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,

– a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére,

– a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és

viselkedésére.

3.7.1. Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése

Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli.

A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:

• Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).

• A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek, épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok) a gazdasági vezető tájékoztatója alapján.

• A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).

• A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).

• A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása).

• Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).

3.7.2. A pedagógus - munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése

3.7.2.1. A pedagógus - munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének

szempontjai

A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai:

Az óra célja és tartalma

Ø Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját?

Ø Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe?

Ø Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól?

Ø Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e

o a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,

o a tudományosság elvének,

o a tanulók életkori sajátosságának?

Az óra felépítése és szervezése

– Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak?

– Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása?

– Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat?

– Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)?

– Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?

Az órán alkalmazott módszerek

Ø Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet, stb.)?

Ø Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk?

Ø Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.)

Ø Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre?

• Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?

• Folyamatos-e az ellenőrzés és az értékelés a tanórán?

• Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?

Ø A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását?

Ø Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása?

Ø Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?

A tanulók munkája és magatartása

Ø Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?

Ø Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya?

Ø Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?

Ø Milyen az osztályban a fegyelem?(Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)

Ø Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel?

Ø Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása

Ø Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése?

Ø Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együttérző?

Ø Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését?

Ø Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély?

Ø Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai?

Ø Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?

Ø Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét?

Ø Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő?

Ø Milyen a tanterem rendje, tisztasága?

Az óra eredményessége

Ø El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt?

Ø Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?

Ø Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő?

Ø Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.)

Ø Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulónak a tananyagon kívül?

A pedagógusok munkájának értékelése

Ø A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

· Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség)

· Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

· A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel.

· Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel.

· A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

· A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, részvétel.

· A tehetséges tanulók gondozása.

· Iskolai tanulmányi, sport és kulturális rendezvények, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel.

· A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

Ø A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása

• A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése.

• Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Ø Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek tevékenységében

· Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

· Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

· Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása, belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

· Továbbképzésekben való részvétel, önképzés.

· A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit.

· A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak.

· Az iskolai munka eredményességének javítása.

· Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége.

· Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás.

· Az iskolai alapítvány működésének segítése.

· Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).

Ø Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások

· Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.).

· A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

· Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).

Az iskola képviselete

· Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése.

· Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban.

· Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai illetve érdekképviseleti tevékenységekbe.

· Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.

· Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb. életében.

Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala

· Előzetes felkészülés a tanítási órára.

· A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke.

· A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés.

· A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján.

· A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán.

· A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)?

· A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).

A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás

· Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása.

· A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.:szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége.

· A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás.

· Gyermekvédelmi feladatok ellátása.

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése

· Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.)

A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival

· A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással).

Személyes példamutatás

· A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit.

· Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

· A munkaköri kötelességek teljesítése.

· A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.

· Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása.

· Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság).

· A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

· A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

· Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény

· Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért.

A vezetői feladatok ellátása

· A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés.

· A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, szülőkkel és kollégákkal

· Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem, viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban.

· A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre.

· Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése

· A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje.

· A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.

Szakmai felkészültség

· Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő?(tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.)

· Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma.

· Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga.

· Tudományos fokozat.

· Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése

· A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál.

· Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is.

Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése

· A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon.

A tanulók továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei

· A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények.

3.7.2.2. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének rendje

Az értékelés lépései:

· Az értékelőlapot kitölti az értékelő kolléga

· Az értékelőlapot kitölti az értékelt kolléga munkaközösség - vezetője

A kitöltés a munkaközösség - vezetőtől tudatos információgyűjtést igényel.

· Az igazgató és az adott igazgatóhelyettes áttekinti az értékelőlapokat.

· Az értékelőlap kitöltése után kerül sor a munkaértékelő interjúra. Az interjú résztvevői: az értékelt kolléga, az értékelő iskolavezetési tag (lehetőleg az igazgató) és a munkaközösség-vezető.

A megbeszélésen sor kerül a

- munkaköri leírás áttekintésére

- erősségek és fejlesztendő területek számbavételére, okok feltárására,

- a fejlődést szolgáló szükségletek megfogalmazására,

- személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavételére,

- a szervezeti célok megvalósulásához való hozzájárulás lehetőségeinek

feltárására,

- helyi iskolapolitikában, vezetésben való részvétel lehetőségeinek tisztázására,

- programokban, fejlesztésben való részvétel megbeszélésére,

· Az interjú végén a legfontosabb megállapítások az értékelőlapra kerülnek, s mind az értékelést végző, mind az értékelt aláírja a közösen tett megállapításokat. A következő értékelés alapját már ez az értékelés jelenti.

A pedagógusok teljesítményének értékelésére évente kerül sor a következő időbeosztásban:

Az értékelést végzik	értékelés ideje	felelős	ellenőrzi, előkészíti
önértékelés	Április 1. hete	pedagógus	ig.h.
munkaközösség-vezetői értékelés	Április 2. hete	mk. vezetők	ig.h.
vezetői értékelés (ig,ig.h.)	Április 3-4. hete	vezetők (ig. ig.h)	ig.
személyes megbeszélés (ig.)	Május-június	ig.

É R T É K E L Ő L A P

Szempontok		3	2	1
1.	Szakmai felkészültség, eredményesség
	- A pedagógus végzettsége beosztásának megfelel
	- Mobilizálhatósága végzettségei alapján
	- Jártassága a szakirodalomban
	- Adminisztráció, dokumentumok vezetése
2.	Tanulásirányítás
	- Megfelelő vezetési formák, módszerek alkalmazása
	- Az órák előkészítettsége, szerkezeti formája
	- Több információs csatorna alkalmazása, szemléletesség
	- Kiegyensúlyozott, harmonikus, elfogadó, biztonságot nyújtó légkör megteremtése
	- Hatékonyság: A tanulócsoport feleljen meg a tantervi követelményeknek N: a tanulók felkészítése a következő napi tanórákra.
	- Ellenőrző, értékelő munka
3.	Együttműködés, kapcsolattartás
	- A rábízott gyerekekkel
	- Az osztályban tanító kollégákkal
	- A tantestülettel
	- A munkaközösségel
	- A szülőkkel
	- Munkáját segítő szakemberekkel
4.	Tanítványok ismerete
	- Adottságok, képességek, érdeklődési kör, egyéni problémák + N: a tanulók délutáni elfoglaltságainak figyelemmel kísérése
	- Családi, szociális körülmények
5.	Közösségalakító tevékenység, nevelői munka
	- Szabadidő szervezésében
	- Mikroközösségben (csoport, osztály)
	- Makroközösségben (intézmény gyermekközössége)
	- Tantestületben
	- Munkaközösségben
	- Részvétele a közösség konfliktusainak kezelésében
6.	Képzés, önképzés
	- Továbbképzésen való részvétel
	- Újítások
	- Pályázatírás
7.	Tehetséggondozás, felzárkóztatás
	- Differenciált foglalkozás a tanítási órán
	- Szakköri foglalkozás
	- Versenyekre való felkészítés
	- Felzárkóztató tevékenysége
8.	Személyes tulajdonságok
	- Megbízható, pontos
	- Kiegyensúlyozott
	- Feladatvállalásban aktív
	- Empátiás készséggel rendelkezik
9.	Tanórán kívüli tevékenysége
	- Részvétele az ügyeleti teendők elvégzésében
	- Részvétele a helyettesítésben
	- Iskolai rendezvények előkészítése
	- Városi, megyei szintű versenyek szervezése
	- Képviselet, tevékenység más szervezetekben
10.	Önértékelés
	- Ismeri adottságait, lehetőségeit
	- Ismeri saját korlátait, hibáit
	- A bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában
	- A pedagógustevékenység és a családi élet összeegyeztetése: személyes problémák

Pontozás módszere:

3: Extra

2: Optimum

1: Minimum

Megjegyzések az értékelt pedagógustól:

Megjegyzések, erősségek, fejlesztési javaslat:

__________________________ ___________________________

igazgató Az értékelt pedagógus

3.7.2.3. A vezetők teljesítményének értékelése

Iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata szerint vezető az igazgató, az alsós igazgatóhelyettes, a felsős igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető.

A vezetők teljesítményértékelése évente történik a következő időbeosztás szerint:

Az értékelt	Az értékelést végzi	Értékelés ideje	felelős
igazgatóhelyettes	önértékelés igazgató	május június	igazgató-helyettes igazgató
gazdasági vezető	önértékelés igazgató	május június	gazdasági vezető igazgató
igazgató	önértékelés	június	igazgató

A VEZETŐK ÖNÉRTÉKELÉSI LAPJA

1. Vezetői tevékenységem és magatartásom mennyiben ösztönzi, támogatja, az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott célok megvalósítását?

1.1.	Elkötelezett vagyok a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt és példát mutatok ezek betartására.	5 4 3 2 1 0
1.2.	mindent elkövetek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítsak ki az intézmény külső partnereivel (szülőkkel, fenntartókkal, más iskolákkal).	5 4 3 2 1 0
1.3.	Elősegítem az intézmény kedvező megítélését publikációkkal, rendezvényeken tartott előadásokkal, civil szervezetekben végzett munkálkodással.	5 4 3 2 1 0
1.4.	élére állok az új kezdeményezéseknek a fejlesztésekben, jobbításokban.	5 4 3 2 1 0
1.5.	támaszkodom a belső partnerek (tanárok, munkatársak) ötleteire, javaslataira és meghallgatom panaszaikat, kritikájukat és lehetőség szerint figyelembe veszem ezeket.	5 4 3 2 1 0
1.6.	lehetőség szerint mindent megteszek a szükséges erőforrások megteremtésére a kitűzött feladatok teljesítéséhez.	5 4 3 2 1 0
1.7.	észlelem, elismerem beosztottjaim erőfeszítéseit, törekvéseit a mindennapi munka során.	5 4 3 2 1 0
1.8.	figyelemmel kísérem az oktatási, nevelési folyamatokban az egyének, a csoportok munkáját, fejlődését, és ahol lehetséges, kialakítotok objektív mérőrendszert ezek megítélésére.	5 4 3 2 1 0
1.9.	egyértelműen meghatározom a szervezeten belül a feladatokat és hatásköröket.	5 4 3 2 1 0
1.10.	szinten tartom saját felkészültségemet továbbképzésekkel, önképzéssel.	5 4 3 2 1 0

4. Az iskola erőforrásainak fejlesztése során

4.1.

a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások felhasználását az intézmény deklarált céljaival összhangban végzem.

5 4 3 2 1 0

4.2.

a gazdálkodási folyamatok szabályozottak és ezek betartásával járok el.

5 4 3 2 1 0

4.3.

ellenőrzöm a pénzügyi erőforrások felhasználását.

5 4 3 2 1 0

4.4.

intézkedéseket hozok az energiafelhasználás optimalizálására.

5 4 3 2 1 0

4.5.

az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetése biztonságos és szabályozott, karbantartásuk megoldott.

5 4 3 2 1 0

4.6.

a rendelkezésre álló infrastruktúrát és technikai eszközöket hatékonyan használom ki.

5 4 3 2 1 0

4.7.

az összes dolgozót ellátom a munkája hatékony végzéséhez szükséges információval.

5 4 3 2 1 0

4.8.

a tankönyvek kiválasztási eljárásával biztosítom, hogy teljesülhessenek az oktatási, tanulási célkitűzések, valamint érvényre jusson az intézmény értékrendje.

5 4 3 2 1 0

Pontozás módszere:

5: Teljes mértékben így van

4: Általában így van, azonban előfordulnak kivételek

3: Részben így van

2: Ritkán van így

1: Nincs így, de hallottam ilyen szándékról

0: Nincs így és fel sem merült ennek szándéka

1.Megjegyzések az értékelt vezetőtől:

2.Megjegyzések, erősségek, fejlesztési javaslat:

____________________________ _______________________________

igazgató Az értékelt vezető

3.7.3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik.

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai:

· Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk, lányok aránya, új tanulók, távozók).

· Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

· A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

· Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegeződése).

· Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók).

· A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).

· A szülői házzal való kapcsolat (családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

· Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek?

Milyen új problémák jelentkeztek?

Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

3.7.4. A tanulók tanulmányi munkájának, személyiségfejlődésének, viselkedésének

ellenőrzése és értékelése

Az ellenőrzés célja: lényeges, megbízható, érvényes információk szerzése a neve-lés oktatás fő tényezőiről. Az értékelés pedig ezeknek az információknak elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, követelményekhez, egyben visszajelzés pedagógusnak, tanulónak, szülőnek.

Célja a tanuló teljesítményének a tantervi követelményhez mint normához való hasonlítása, rangsorolása; a személyiség fejlesztése, önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához.

· Tájékoztatás a tanuló pillanatnyi teljesítményéről

· Motiválás a további feladatvégzésre

· Visszajelzés a tanuló produktumának értékéről

Értékelési alapelveink :

legyen személyre szóló; fejezze ki a fejlődést vagy hanyatlást, ugyanakkor

érvényesüljön a pozitívumok kiemelése, megerősítése

tükrözze a tanuló társaihoz viszonyított előrehaladását, elmaradását

folyamatos

egyértelműen megfogalmazott és mindenki számára ismert

sokoldalú és változatos

· vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét.

A követelmények megjelenése:

Az iskola céljaiban, helyi tantervében megfogalmazott követelményeket a tanulóknak

tanórán, a szülőknek szülői értekezleten, fogadóórán tesszük nyilvánossá.

Az értékelés-ellenőrzés irányai, prioritása

tevékenységből lemérhető viselkedés

együttműködési készség

ismeretek nagysága

eszközhasználat

szabályismeret

kreativitás

A magatartás és szorgalom értékelési rendszerében a nevelőtestület egységes elvárásai dominálnak, a diákönkormányzat javaslatainak figyelembe vételével, amely tükrözi az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedését; társaihoz, felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét.

3.7.4.1. A magatartás értékelése

Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg, és írásban rögzíti. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz.

A magatartás értékelése a következő területeket érinti:

· A Házirend szabályainak betartása

· Viselkedése nevelőivel, társaival

· Részvétel az osztályközösség életében

· Feladatvégzés

· Órai munka

· Fegyelmi büntetések mértéke

A magatartás értékelésének szempontjai:

Az értékelés szempontjai	példás	jó	változó	rossz
Házirend szabályait	Példamutatóan betartja	Igyekszik betartani	Állandó figyelmeztetés mellett tartja be	Nem tartja be figyelmeztetések ellenére sem
Viselkedése a nevelőivel, társaival	Tisztelettudó udvarias	Általában tisztelettudó udvarias	Gyakran tiszteletlen udvariatlan	Tiszteletlen, udvariatlan
Tanórai és tanórán kívüli viselkedése	Fegyelmezett	Kisebb vétségei vannak	Többször fegyelmezetlen	Sorozatos, súlyos rendbontások jellemzik
A közösség életében	Aktívan részt vesz	Bíztatásra, felkérésre vesz részt	Vonakodva	Közösségi munkát nem végez
Írásbeli, fegyelmi büntetése	Nincs	Nincs intője, vagy ennél súlyosabb fokozatú büntetése	Szaktanári figyelmeztető, osztályfőnöki intő, igazolatlan mulasztás	Több igazolatlan hiányzás, szaktanári figyelmeztetés, intő és ennél súlyosabb

A havi értékelés során a tartalmi kategóriák kiemelésével minősítjük a tanulók magatartását, szorgalmát.

A tanuló fegyelmi felelőssége

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés formáit, a fegyelmi eljárás szabályait a közoktatási törvény, illetve a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet III. melléklete határozza meg.

A magatartás osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak számát is.

A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra, illetve az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell.

3.7.4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai

Értékelés szempontjai	Példás	Jó	Változó	Hanyag
Teljesítménye	Képességeinek megfelelően egyenletes	Képességeinek megfelelően viszonylag egyenletes	Elmarad képességeitől, érdemjegyeit több tárgyból is lerontja	Képességeihez keveset tesz fejlődése érdekében. Követelményeknek csak minimális szinten felel meg
Tanulmányi feladatait	Minden tárgyból rendszeresen elvégzi	Tőle elvárható módon teljesíti	Nem mindig teljesíti	Többnyire nem végzi el.
Tantárgyi felszerelése	Taneszközei hiánytalanok, tiszták, rendezettek	Tiszták, rendezettek	Felszerelése gyakran hiányos	Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek
Munkavégzése	Pontos, megbízható	Általában megbízhatóan dolgozik	Ingadozó, a tanulásban nem kitartó	Megbízhatatlan, figyelmetlen,
Tanórai aktivitása	Aktív, többletfeladatokat vállal	Többnyire aktív, többletfeladatot ritkán vállal	Ösztönzésre dolgozik	Tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el.

A minősítés módja megegyezik a magatartás minősítésénél megfogalmazottakkal.

3.7.4.3. A tantárgyak értékelési rendszere

Az egyes tantárgyak értékelési rendszerének kidolgozásánál az adott szakmai

munkaközösség tagjainak felelőssége érvényesül ügyelve a következőkre :

- a szóbeli és írásbeli értékelés egyensúlya (az érdemjegyeknél is valósuljon meg)

- a rendszeres visszajelzés szükségessége miatt az érdemjegyek száma félévenként legalább kettővel több legyen a heti óraszámnál

Az év végi osztályzat kialakításában a szóbeli feleletek, írásbeli munka, kísérlet, manuális tevékenység, önálló kiselőadás, tanulmány, tantárgyi attitűd a meghatározó.

Az 1. évfolyamon év közben folyamatosan írásban tájékoztatjuk a szülőt a gyermek haladásáról. Félévkor és év végén szöveges értékeléssel az OM által kiadott bizonyítványban.

Az 1-3. évfolyamon csak szöveges értékeléssel tájékoztatjuk a szülőt a gyermek haladásáról, a 4. évfolyamon évközben érdemjegyet, év végén osztályzatot adunk, félévkor pedig szövegesen értékelünk.

5-8. évfolyamon minden tantárgyból év közben érdemjegyet, félévkor és év végén osztályzatot adunk. A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg.

Az érdemjegyek javításának módja

A tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt valamint a szociokulturális háttér nehézsége miatt mindig meg kell adni annak a lehetőségét, hogy teljesítményének javulásáról, tudásának, képességének gyarapodásáról újból és újból esetleg más szituációban más pedagógiai környezetben, de számot adjon a tanuló. Egy-egy eredménytelen alkalom nem minősítheti hosszú távon a tanulót szorongást, bizonytalanságot okozva. Az érdemjegy a minősítés javítására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell, a javítás formáit , idejét módját, megismételhetőségét tudatni szükséges.

Az eredményről a tanuló, a szülő tájékoztatás kap, és a javítás idejéről, tárgyáról eredményességéről a pedagógus önmaga számára feljegyzést készít. Adhatunk felmentést a beszámolási, a felmérési kötelezettség alól a tanuló egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélésen hoz döntést.

Vitás esetekben a Közoktatási törvényben meghatározott keretek között a nevelőtestület az év végi osztályzatokat felülbírálhatja.

Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek.

Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő - számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe be kell írni, azt a szaktanárnak aláírásával el kell látnia.

3.7.4.4. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés

A tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelése érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal: 5 jeles

4 jó

3 közepes

2 elégséges

1 elégtelen

5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket legalább 90%-ban teljesíti.

1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti.

A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el.

Szöveges értékelés

Alsó tagozatunkon a 4.o. év végén osztályzattal minősítünk, addig szöveges értékelést alkalmazunk. Az értékelésben inkább a személyes, humanisztikus kifejezés lehetőségeit keresik. A minősítő jelleg helyett az értékelés egy fejlődési állapotjelentés, amely egyénre szabott. Középpontjában a teljesítményhez vezető út áll.

Célja:

· Tájékoztatás

· A gyermeki személyiség fejlesztése

· Motiválás, pozitív megerősítés

· A produktumok értékelése

Követelményei:

· Legyen megalapozott, tükrözze a gyermek alapos ismeretét

· Legyen érthető szülő, gyermek számára egyaránt

· Legyen optimális mennyiségű

· Megfogalmazása ne legyen bántó, sértő a gyermek és szülője számára! Tartalmából érződjék a tanító pozitív véleménye, a fejlődésbe vetett hite!

A szöveges értékelés tartalmazza:

· a tanuló önmagához mért fejlődését a tantervi követelmények alapján

· mely ismereteket sajátított el a tanuló, mely területeken vannak még hiányosságai

· a tanuló képességeinek készségeinek, fejlődését (pl. figyelem, megfigyelőképesség, kreativitás).

· a tanuló tantárgyhoz fűződő viszonyát (pl. érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás)

· a tanuló szociális kapcsolatainak alakulását (pl. viselkedés együttműködés, vitakészség)

· a tanuló különböző feladathelyzetekben, munkaformákban tanúsított feladatvégzését (pl. önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás)

· további fejlődésre szóló iránymutatást

Magatartásértékelés

· Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház, kirándulás alatt)

· Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (szünetekben)

· Társas kapcsolatai (osztálytársaihoz és a felnőttekhez is)

· Környezetének alakítása, védelme

· Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása

Szorgalomértékelés

· Tanórai aktivitása, figyelme

· Többletfeladatok vállalása

· Felszerelésének megléte, rendben tartása

· feladatainak gondossága, elkészítése

· kötelességtudatának fejlődése

Tantárgyi értékelés

· a gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében

· ismereteinek, képességeinek fejlődése

· kimagasló teljesítményének értékelése

· erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében

· a tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma

· rendszeres felkészülése az órákra

· feladatvégzése önállóan, csoportban

· a tanítói segítségkérés mértéke

· önellenőrző képességének szintje, fejlődése

· javaslatok továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlására

Az értékelést közös megbeszélés követi a gyermek, esetleg a szülő részvételével.

Az 1.-3. osztályban és 4. osztály első félévében szöveges értékelést alkalmazunk valamennyi tárgy esetén.
Az érdemjegyek alkalmazásáig a szöveges értékeléssel negyedévi, félévi, háromnegyedévi és év végi rendszerességgel tájékoztatunk.

Az év végi értékelést kivéve, valamennyit az ellenőrzőbe (értékelő füzetbe) bejegyezve hozzuk a szülő tudtára.

A 4. évfolyamon értékelő tájékoztatást kapnak a tanulók érdemjeggyel. Mindezt kiegészíti a tanuló előmenetelét minősítő negyed- és háromnegyed éves szöveges értékelés, amelyben az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan: a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív (vagy negatív) fejlődés, a kiemelkedő fejlődést (vagy hanyatlást) mutató területek, tanulási képességek, a személyiségjegyeinek, szociális kapcsolatainak fejlődése , milyensége , javaslatok, tennivalók a jövőre.

3.7.5. Intézményi önértékelés

Iskolánk meghatározott időközönként részleges illetve teljes körű irányított önértékelést végez. Az irányított önértékelést a COM. I. modellben leírtak figyelembevételével végezzük.

– Az önértékelés területei:

• Tanítás-nevelés minősége

• Nevelési-oktatási eredmények

• Iskolai környezet

• Szülőkkel való kapcsolattartás

– Az önértékelés résztvevői

Lásd az 5. sz. mellékletet

– Az önértékelés eszközei:

• Kérdőívek

• Kérdéssor az EFQM módszerhez

• SWOT analízis

2.1.	a küldetést, a pedagógiai hitvallást, az értékrendet egyértelműen meghatározom a pedagógiai programban.	5 4 3 2 1 0
2.2.	a stratégiai célokat megfogalmazom, és meghatározom az ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat.	5 4 3 2 1 0
2.3.	rendszeresen aktualizálom, fejlesztem a pedagógiai programunkat, stratégiánkat.	5 4 3 2 1 0
2.4.	a stratégiai célkitűzések megvalósításához szükséges aktuális feladatok megvalósítására munkaterveket dolgozom ki, amelyek egyértelművé teszik az elvárásokat és a felelősöket.	5 4 3 2 1 0
2.5.	hatékony tevékenységet fejtek ki annak érdekében, hogy a pedagógiai programot, munkaterveket mindenki megismerje és elfogadja (magáénak vallja).	5 4 3 2 1 0
2.6.	figyelemmel kísérem a megfogalmazott értékrend és célok érvényre jutását.	5 4 3 2 1 0
2.7.	ellenőrzöm a kitűzött feladatok (munkatervek) teljesülését, a megvalósítás eredményeit, és szükség szerint módosítást hajtok végre.	5 4 3 2 1 0
2.8.	a pedagógiai program aktualizálásánál, a munkatervek összeállításánál figyelembe veszem az összes lényeges adatot és igényt, amely a rendeletekből, valamint a partnerek igényeiből következik.	5 4 3 2 1 0
2.9.	a munkatervek összeállításának stádiumában egyeztetek, konzultálok minden munkatárssal, hogy kiderüljön, miként tudnak hozzájárulni annak megvalósításához.	5 4 3 2 1 0

3.1.	egyeztetem a tanárokkal és más munkatársakkal a velük szemben támasztott elvárásokat és a teljesítményük mérésére (értékelésére) szolgáló kritériumokat.	5 4 3 2 1 0
3.2.	rendszeresen tartok csoportos kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket, ahol informálom a munkatársakat, valamint megválaszolom kérdéseiket, és megismerik véleményemet, javaslataimat.	5 4 3 2 1 0
3.3.	minden tanár számára készítek képzési (esetleg karrier-) terveket, összhangban az intézmény jövőképével és fejlesztési tervével.	5 4 3 2 1 0
3.4.	tanévenként minden egyes tanárnak és más munkatársnak – személyes beszélgetés keretében – értékelem a teljesítményét, meghallgatom ezzel kapcsolatos véleményét, és meghatározom, miben kell fejlődnie, valamint azt is, hogy juttatásaiban milyen változásra számíthat.	5 4 3 2 1 0
3.5.	a tanárokat és más munkatársakat felhatalmazom arra, hogy saját hatáskörben hozzanak döntéseket olyan ügyekben és területeken, ahol ehhez minden információval és kompetenciával rendelkeznek.	5 4 3 2 1 0
3.6.	az új belépőkkel megismertetem az intézmény küldetését, értékrendjét és belső szabályait.	5 4 3 2 1 0
3.7	A napi munka szervezése, irányítása, ellenőrzése	5 4 3 2 1 0
3.8	A tanórai munka ellenőrzése (óralátogatás)	5 4 3 2 1 0
3.9	Az adminisztrációs feladatok ellátása	5 4 3 2 1 0
3.10	Az adminisztráció ellenőrzése	5 4 3 2 1 0
3.11	Az igazgatási feladatok ellátása	5 4 3 2 1 0

Nagy Attila

Az óra felépítése és szervezése

Az órán alkalmazott módszerek

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása

Az óra eredményessége

3.7.4. A tanulók tanulmányi munkájának, személyiségfejlődésének, viselkedésének

ellenőrzése és értékelése

Értékelési alapelveink :

A követelmények megjelenése:

Az értékelés-ellenőrzés irányai, prioritása

3.7.4.1. A magatartás értékelése

A tanuló fegyelmi felelőssége

3.7.4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai

3.7.4.3. A tantárgyak értékelési rendszere

Az érdemjegyek javításának módja

3.7.4.4. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés

Magatartásértékelés

Szorgalomértékelés

Tantárgyi értékelés