Tartalomjegyzék

 

 

 

I. Általános rendelkezések                                                                                           2

 

II. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya                                  3

 

III. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása                                                      6

 

IV. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek             8

 

V. Az intézményi közösségek                                                                                         12

 

VI. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása                                                  15

 

VII. Működési szabályok                                                                                                 17

 

VIII. Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek                     22

 

IX. A tanulók értékelésének rendje, eljárási szabályok                              22

 

X. Térítési díj befizetése, visszafizetése                                                                   26

 

XI. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása               26

 

XII. A tanórán kívüli foglalkozások formái és rendje                                   27

 

XIII. A mindennapos testedzés formái                                                                       30

 

XIV.szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei,

         a tankönyvellátás rendje                                                                                  30

 

XV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása,

         kapcsolattartás                                                                                                      31

 

XVI. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések    43

 

XVII. PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK                                                                                                 35

 

XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK                                                                                                                                         43

 

A Mellékletek felsorolása                                                                                          46

 

I.

Általános rendelkezések

 

1.  A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ ) célja és jogszabályi alapja.

Az SZMSZ határozza meg iskolánk szervezeti felépítését, az intézmény belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

 

1.2 Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek :

·      Az 1993. évi LXXIX. trv. A közoktatásról

          / Magyar Közlöny 1993. aug. 3. /

·      Az 1992. évi XXXIII. trv A közalkalmazottak jogállásáról

          / Magyar Közlöny 1992. jún. 2. /

·      A 138/1992 ( X.8 ) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi  XXXIII. trv végrehajtásáról a közalkalmazotti intézményekben

          / Művelődési Közlöny 21. szám /

·      Az 1993. C. trv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. trv. egyes rendelkezéseinek módosításáról.

          / Magyar Közlöny 182. szám /

·      177/1993. (XXII.19.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. trv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992 (K.8.) Kormányrendelet módosításáról.

          / Magyar Közlöny 182. szám /

·      1/1994. (II.3.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás rendjéről

·      11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelő-oktatási intézmények működéséről

·      16/1998 (IV.8) MKM rendelet

·      8/2000.(V.24.) OM rendelet

·      217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

·      4/2001. (I. 26.) OM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II.

 

Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya

 

2.1. A Zrínyi Ilona Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2004. november 10. napján fogadta el.

     2004. november 15-én a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolaszék, az iskolai SZMK és a diákönkormányzat.

 

2.2. Jelen SZMSZ az intézmény fenntartójának, a Szombathely Megyei Jogú Város 

       jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző SZMSZ érvénytelenné vált.

 

2.3. Az SZMSZ és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

 

2.4. Alapító Okirat

     Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 100/2004. (III. 25.) Kgy. számú határozatával hagyta jóvá iskolánk Alapító Okiratát.

     Az Alapító Okirat az 1. számú mellékletben található.

 

2.4.1.   Az intézmény fő adatai

          Az intézmény neve : Zrínyi Ilona Általános Iskola

          Az intézmény címe : 9700. Szombathely, Zrínyi Ilona utca 10.

          Az intézmény telefonszáma : 94/312-343

          Az intézmény típusa : 8 évfolyamos általános iskola

          Az intézmény fenntartója : Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

          Az intézmény / eredeti jogelődjének / alapítási éve :

              - Zrínyi Ilona utca 10. szám alatti főépület

                                  alapítási éve : 1886.

                                  alapítója : Szombathely város

              - Rákóczi F. u. 27. sz. alatti épület

                                    alapítási éve : 1929.

                                    alapítója : Szombathely város

 

2.4.2. Az intézmény alapfeladatát , tevékenységi körét az Alapító Okirat tartalmazza.

 

2.4.3. Az intézmény gazdálkodási jogköre

·      Iskolánk önálló jogi személy. Saját SZMSZ-szel, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, mellyel Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete ruházta fel.

·      Iskolánk saját gazdasági szervezete oldja meg a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. Ezeknek a feladatoknak, a jogszabályoknak megfelelő ellátásáért a gazdasági vezető a felelős.

·      Az intézmény nem kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő.

          A fenntartó szerv gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.

 

2.4.4. Az intézmény feladat ellátását szolgáló vagyon:

     

·      a 6081. számú tulajdoni lapon, 6452 hrsz. alatt  található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 3434 m2 nagyságú - természetben  Szombathely, Zrínyi Ilona u. 10. szám alatti ingatlanvagyon;

·      a 6068. számú tulajdoni lapon, 6439 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 2216 m2 nagyságú - természetben  Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 27. szám alatti ingatlanvagyon;

      

       Egyéb vagyon a vagyonnyilvántartás szerint és az éves költségvetésben biztosított pénzeszközök

       A fenti vagyontárgyak Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában vannak.

       Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg.

       Az intézmény részére a használati jogot a 29/2004. (VI. 30.) Önkormányzati rendeletben 

       foglaltak szerint biztosítja a fenntartó.

 

2.4.5.   Az intézményvezetői megbízás rendje

       Az intézményvezető megbízása a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXII. törvényben foglaltak szerint.

 

2.4.6.   Az intézmény egyéb jellemzői

       Az intézmény körbélyegzőjének felirata : Zrínyi Ilona Általános iskola Szombathely

       Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata :

 

         

 

 

 

       / Középen a Magyar Köztársaság hivatalos címere /

       Az intézmény hosszú bélyegzőjének felirata :   Zrínyi Ilona Általános iskola

                                                                                 Szombathely Zrínyi Ilona u. 10.

                                                                                                     9700

 

       Az intézmény hosszú bélyegzőjének lenyomata:

 

 

 

 

 

2.4.7.  Az intézmény kiadmányozási rendje :

       Az intézmény kiadmányozási rendjét az SZMSZ mellékletét képező Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.

 

 

 

 

2.4.8.   Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok

       Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni az Önkormányzat jegyzőjének, illetve a nyilvántartásba vevőnek. Az alapító okiratot csak a fenntartó módosíthatja.

 

2.4.9.  Az intézmény irányítása

       Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik.

 

       Szombathely, 2004. november. 10.

 

 

                                                                       PH                                         

                                                                                              ............................................

                                                                                                az  intézmény vezetője

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Záradék

Az alapító okiratot az önkormányzat 142/1991.(VI.27.); 251/1992.(XI.26.); 298/1997. (X.30.); 269/1999 (VIII.26.); 140/2001. (IV.26.); 122/2002.(IV.25); 266/2002. (VIII.29.); 100/2004.(III.25.) Kgy. számú határozataival jóváhagyta.

 

 

                                       

 

 

 

III.

 

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

 

3.1    Az iskola szervezete

 

3.1.1.   Az iskola vezetését az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató              közvetlen munkatársait az alábbi vezetői beosztásban dolgozók alkotják:

·      igazgatóhelyettesek

·      gazdasági vezető

  Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a      fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.

   Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamban tör-           ténik.

   Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:

·      alsós igazgatóhelyettes

·      felsős igazgatóhelyettes

   Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató   adja.

   Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa       kaphat, a megbízás határozatlan  időre szól.

   Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intéz-    ményvezető közvetlen irányításával végzik. Munkaköri leírásuk az SZMSZ 1 sz.             mellékletében található.

   Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

   A szűk körű iskolavezetés hetente (hétfő) megbeszélést tart az igazgató irányításával.

   E megbeszéléseken egyeztetik a heti és aktuális feladatokat.

  Munkabeosztásuk:

év elején történt egyeztetés alapján történik az igazgató és a helyettesek között az ügyelet ellátása. Amíg tanulók tartózkodnak az iskolában, az ügyeletet biztosítani kell. Az igazgató és a helyettesek hetente 2 egész napot tartózkodnak az intézményben, ebből 1 nap /hétfő / a heti megbeszélések napja.

   Az igazgatót távollétében teljes joggal a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az ő távolléte esetén az alsós igazgatóhelyettes látja el a vezetői feladatokat. Amennyiben mindhárman távol vannak, akkor a helyettesítést a munkaközösség-vezetők ábécé sorrendben látják el.

 

3.1.2. Az iskola vezetősége:

·      az igazgató

·      az igazgatóhelyettesek

·      a szakmai munkaközösség-vezetők

·      a diákönkormányzatot segítő tanár

·      a közalkalmazotti tanács elnöke

·      a szakszervezet vezetője

Meghívottként jelen van - aktualitását illetően - az iskolaszék elnöke és a GYIV felelős.

 

3.1.3. Az iskola vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az

iskola vezetősége havonta egyszer /minden hó hétfője / megbeszélést tart. Az  iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

-         Az iskolavezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak.

 

3.1.4. Az iskola dolgozói:

Iskolánk évfolyamonként 3 osztállyal működő általános iskola. A tantárgycsoportok mellett napközi, iskolaotthon és tanulószobai csoport működik.

A nevelőtestület létszáma és a dolgozói összlétszám a fenntartó által engedélyezett.

Munkakörök :

·     pedagógus

·     ügyviteli dolgozó

·     ügyintéző

·     kisegítő ( technikai ) dolgozó

          Az iskola dolgozói munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírások a/z/ SZMSZ 2. sz. mellékletében találhatók.

 

 

 

3.2. Az iskola szervezeti vázrajza

 

Igazgató

alsós ig.helyettes

felsős igazgatóhelyettes

gazdasági vezető

iskolatitkár

 

 

 

 

ifjúságvédelmi felelős

a diákönkormányzatot segítő tanár

osztályfőnöki munkaközösség vezető

 

 

 

 

pénztáros

karbantartó

hivatalsegéd

takarítók

 

 

 

napközis munkaközösség- vezető

 

alsós munkaközösség-vezető

 

Rogers munkaközösség-vezető

 

társadalomtudományi munkaközösség-vezető

 

idegen nyelvi munkaközösség-vezető

 

matematika munkaközösség-vezető

 

testnevelés munkaközösség-vezető

 

természettudományi munkaközösség-vezető

 

 

 

tanítók

 

 

tanárok

 

 

 

 

                                                                    

IV.

 

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek

 

4.1. Az iskola nevelőtestülete

 

A nevelőtestület - a KT 56.§-a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező más körben dolgozók. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a működéssel kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

·      a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

·      a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

·      a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása,

·      a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értekezések , beszámolók elfogadása,

·      a házirend elfogadása,

·      a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

·      az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási osztály alapfeladatán kívül anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység /vállalkozás/ indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása,

·      a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében  szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése,

·      a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapítása,

·      a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása

·      a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

·      az intézményvezetői, intézményegység összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

 

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét  a tantárgyfelosztás előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

 

4.2. A nevelőtestület értekezletei

 

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

·      tanévnyitó értekezlet

·      tanévzáró értekezlet

·      félévi és év végi osztályozó értekezlet

·      nevelési értekezlet / évente legalább 2 /

·      szükség szerinti munkaértekezlet

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, az iskola lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület 10%-a, vagy ha az igazgató vagy vezetősége szükségesnek látja.

A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.

A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését / osztályozó értekezletek /, az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi, végezheti.

A nevelőtestület mikroértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt, kötelező jelleggel.

Mikroértekezlet szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására az igazgató egyetértésével.

 

4.3. A nevelőtestület döntései, határozatai

 

A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével  valamint a pedagógiai program elfogadásának kivételével- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

·      A nevelőtestület a döntési jogkörébe tartozó feladatok közül kiemelten kezeli a Pedagógiai program elfogadását az alábbi szerint: A Pedagógiai program elfogadását nyílt szavazással hozza. A döntés akkor elfogadott, ha az 90 %-os. A nevelőtestület részvételi aránya minimum 80 %-os.

·      A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van.

·      A pedagógiai program módosítására a nevelőtestület 51%-ának kezdeményezése szükséges.

·      A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része / többnyire az azonos beosztásban dolgozók / vesz részt egy-egy értekezleten:   

·      délelőtti munkaidőben tanítók

·      napközis munkakörben dolgozók

 

4.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök

 

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – munkaértekezleten - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt.

 

 

·      A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést átruházza az iskolavezetés tagjaiból választott 4 főre /igazgató, felsős vagy alsós igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, diákönkormányzatot segítő tanár/.

·      Az iskola dolgozói ellen megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi tanácsot az iskolavezetőség tagjaiból az igazgató jelöli ki.

 

 

 

Az intézmény szakmai munkaközösségeinek jogkörei:

A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak 2 évenként, - a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.

A munkaközösség javaslatára a megbízást az igazgató adja.

Az igazgató döntési jogkörrel rendelkezik.

 

4.5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége:

 

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai:

·      javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,

·      fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,

·      egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók  ismeretigényének folyamatos mérése, értékelése,

·      végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,

·      kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,

·      szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus-álláshelyek pályázati anyagát,

·      az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,

·      javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,

·      támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,

·      véleményt nyilváníthatnak az intézményvezetői pályázatok vezetési programjáról.

 

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:

·      összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.

·      irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért,

·      módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat / tanórákat / szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,

·      elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést,

·      javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a  munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra,

·      részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében / tartalmi és módszertani korszerűsítés /

·      javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására

·      segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját

·      ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét; intézkedést kezdeményez az igazgató számára

·      képviseli  állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül ,

·      összefoglaló elemzést, értékelést beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére,

·      állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatnia munkaközösség tagjait

A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ 1.sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

 

4.6. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje

 

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

Az iskola nevelő-oktató munkájának ellenőrzésére a következők jogosultak:

·      igazgató-

·      igazgatóhelyettesek

·      munkaközösség-vezetők

·      munkaközösségi tagok külön megbízás alapján

Ellenőrző munkájukat éves, illetve havi terv szerint végzik, az iskolavezetőségi megbeszélésen történt megállapodás alapján.

·      Igazgató és helyettesek

 Ellenőrzési terv szerint dolgoznak, mely az éves munkaterv része.

Az ellenőrzés módszerei: 

·      tanórák és tanórán kívüli látogatások

·      felmérések, eredményvizsgálatok /neveltségi /

·      tantárgyi és képességvizsgálatok a pedagógiai programban leírtak szerint

·      írásbeli munkák ellenőrzése

·      az ellenőrzés területeit szaktárgyanként és a tanórán kívüli foglalkozásokban az igazgató és helyettesei közt megosztja.

·      beszámoltatás szóban és írásban

Az óralátogatások megbeszélését 48 órán belül meg kell tartani. A felmérések, eredményvizsgálatok tapasztalatait munkaközösségi megbeszélés keretében kell megtartani, illetve a tanévzáró értekezleten kell  az általánosítható tapasztalatokat értékelni.

·      Munkaközösség-vezetők: szakterületüknek megfelelően végeznek óralátogatást - havi minimum 4 alkalommal- szaktárgyi gondozómunka keretében. Félévkor és év végén tantárgyi felméréseket végeznek, melynek koordinálására az éves munkatervben kerül sor.

 

Tárgy

Az értékelő

Rendszeresség

Ped.progr. megvalósítása

igazgató/nevelőtestület

évente

Helyi tantervek megvalósítása

munkaközösség

évente

tanulmányi munka

tanárok/osztályfőnökök

folyamatos, szülői ért. félévente

tanulmányi helyzet hiányzások

igazgató

félévente

magatartás, szorgalom

osztályfőnök

félévente

tanórán kívüli tevékenység

diákönkormányzat

évente

kiemelkedő tanulmányi,

kulturális és sporttevékenység

diákönkormányzat

évente

diákmozgalom

igazgató

évente

tanárok munkája

ig., ig.h., mkv.

folyamatos/év

munkaközösség munkája

ig., ig.h., mk.

évente

ifjúságvédelmi

diákmozg./igazgató

évente

igazgató és ig.h. munkája

KT

évente

iskola gazdálkodás

gazdasági v., fenntartó

évente

Az iskola munkakörülményei.

KT

évente

Az iskola nevelő-okt. munkája.

Szülői mk., Iskolaszék

évente

 

 

 

4.7. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

 

·      Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból  munkacsoportok alakulhatnak  a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján.

·      Az alkalmi csoportok tagjait az igazgató bízza meg.

 

4.8. A pedagógusok minőségi munkájának elismerésére – az 1997. évi CXLVI törvény 59. §-ának 1-2. bekezdésének értelmében – a minőségi bérpótlék elveit a Kollektív Szerződés tartalmazza.

 

 

 

V.

 

Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje

 

5.1. Az iskolaközösség

       Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.

 

5.2. Az alkalmazotti közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az iskolánál közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll.

 

5.3. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az iskolai SZMSZ 3. sz. mellékletében található  Közalkalmazotti szabályzat és a Kollektív Szerződés rögzíti.

 

5.4. A szülői munkaközösség

A Közoktatási Törvény 59-61.§-ai rendelkeznek a szülők közösségéről valamint az iskolaszékről .

Ennek alapján a szülők, meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük  teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre.

 

5.5. Az osztályok szülői munkaközösségét az egy osztályba járó tanulók szülői alkotják.

 

5.6. Az osztályok szülői munkaközössége a szülők köréből 3 tagú képviselőt választ:

· elnök

· elnökhelyettesek

 

5.7. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztályszinten választott szülői munkaközösségek vehetnek részt.

       Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZM-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskolavezetőséghez.

       Az iskola szülői választmányát az igazgató félévente legalább egy alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról, feladatairól, tevékenységéről.

        A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.

 

Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:

                                 megválasztja saját tisztségviselőit

                                 kialakítja saját működési rendjét

                                 képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik

                                   érvényesítésében

                                 véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét

                                   valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a

                                   tanulókkal kapcsolatosak

                                 véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal

                                   kapcsolatos valamennyi kérdésben

                                 javaslattal élhet a szülői értekezletek témáinak kiválasztásában

 

 

5.8. Az iskolaszék

 

Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése céljából a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, valamint az intézményfenntartó (önkormányzat) együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakult. Az iskolaszék, a szülők, a nevelőtestület a fenntartó és a diákönkormányzat képviselőiből áll.

Az iskolaszék létszáma: 9 fő, a szülőket 3, nevelőket 3, diákönkormányzatot 2 és az önkormányzatot 1 fő képviseli.

       Az iskolaszék megállapítja a működési rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit.

·      A nevelőtestület nem ad át döntési jogot az iskolaszéknek.

·      Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként rész vehet az iskola igazgatója.

·      Az iskola egészének életéről az iskolai munkatervről az iskola igazgatója évente legalább 2 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket.

·      Az iskolaszék elnöke meghívást kap a tanév munkájának értékeléséről megtartott munkaértekezletre.

 

5.9. A tanulók közössége

         

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközössé-get alkotnak.

   Az osztályközösség diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják, kivételt képeznek a csoportbontásban tanított tantárgyak.

          Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnökök           osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik.

         

Az osztályközösség az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége, amely

-         megválasztja a 3 tagú osztálybizottságot, amelynek élén az osztálytitkár áll 

-         az osztálytitkár a diákönkormányzat vezetőségének tagja.

-          

5.10.   A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.

          A diákönkormányzat élén az osztálytitkárok által választott diáktanács elnöke áll.

          A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzatot segítő tanár az iskolavezetőség tagja, így a kölcsönös   tájékoztatásra a lehetőség adott.

 

5.11. Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékoztató - tájékozódó fóruma az iskolagyűlés, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll.

          A diákgyűlés nyilvános, bármelyik tanuló részt vehet rajta, és megteheti javaslatait, ész-revételeit.

          A diákgyűlés az igazgató által hívható össze, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább 1 alkalommal. E fórumon a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Összehívásáért az igazgató felelős.

          Az iskolagyűlés mellett évente legalább 2 alkalommal évfolyamgyűlést kell tartani.

 

5.12. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja.

          Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő tanárt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.

 

 

VI.

 

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

 

 

6.1.  A belső kapcsolattartás általános formája és rendje

       

Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái:

· különböző értekezletek

· fórumok

· bizottsági ülések

· iskola- és évfolyamgyűlések

· nyílt napok

· tanácskozások

·fogadóórák

 

        Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontot az             iskola éves - illetve részletes havi - munkaprogramja tartalmazza, melyeket az iskola fali- újságjára ki kell függeszteni.

 

6.1.2. Az igazgatóság és a nevelőtestület

 

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

- iskolavezetőségi megbeszélések

- munkatársi értekezletek

- megbeszélések

Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán valamint írásbeli tájékoztatókon /körözőkönyv/ értesíti a nevelőtestületet.

 

6.1.3. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

·         az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülésen elhangzottakról

·        az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségi vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, az iskola vezetőséggel és az iskolaszékkel.

 

6.2.      Az iskolaszék

       Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolák teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tart kapcsolatot.

       Az iskolaszék tagjai kötelesek az őket megválasztók kérdéseit véleményét, javaslatait az iskolák tevékenységével kapcsolatban az iskolaszéknek a felvetést követő ülésén az iskolaszék elé tárni.

 

6.3.      A nevelők és a tanulók

            Az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

·          az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen évente legalább 1 alkalommal /az igazgató /

·          osztályfőnöki órákon

·          az iskola hirdetőtábláján tájékoztatják a tanulókat.

A tanulót egyéni lemaradásáról a szaktanárnak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

 

6.4.        A nevelők és a szülők

 

6.4.1. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

·           az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén

·           az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

 

 

 

Szülői értekezletek

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja.

Minden tanév első szülői értekezletén - szeptember hónapban - részt vesznek az osztályban új tárgyat tanító pedagógusok is, akik elvárásaikról tájékoztatják a szülőket.

A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az osztályfőnök és a szaktanári tájékoztató alapján kapnak információt. A leendő első évfolyamosok szüleit az iskola legkésőbb június első hetében tartandó szülői értekezlet keretében tájékoztatja - a tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart : szeptember és február hónapban.

 

Rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezhet az iskolavezetés, az osztályfőnök és az osztály szülői munkaközösség elnöke, a felmerülő problémák megoldására.

 

           Szülői fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 4 alkalommal tart szülői fogadóórát /október, január 2. hete, március, április utolsó hétfője /.

Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, egyéni egyeztetés után teheti meg.

 

           Rendszeres írásbeli tájékoztatás

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvébe feltüntetni. Az ellenőrző könyvben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányt a naplóhoz csatolt füzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni.

 


 

VII.

 

Működési szabályok

 

A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való tartózkodásának rendje.

 

7.1.     Munkarendünk általános szabályai

 

·      Tanévenként elkészítjük az épületek közötti tanulócsoport elosztást, a teremhasználati és folyosó felügyeleti rendet.

·      Az éves tantárgyfelosztás a munkarend alapvető dokumentuma. Magába foglalja a tanórai és a tanórán kívüli /délutáni / tanítói, tanári megbízásokat.

·      A tanórán kívüli / délutáni / foglalkozásokra külön órarend és teremhasználati rend készül.

·      Óracserére, vagy bármilyen foglalkozás áthelyezésére - kellően indokolt esetben - legalább két nappal előbb lehet a felsős igazgatóhelyettestől engedélyt kérni.

·      Betegség miatti távolmaradás, anyanap kérése, vagy továbbtanulás esetén a konzultáción, vizsgákon való távollétet az felsős igazgatóhelyettesnek kell jelezni. A betegség miatti távollétet aznap legkésőbb 7 ó 30 p-ig kell jelenteni.

·      A pedagógiai dokumentáció alaki és tartalmi igényessége, szabályszerűsége kötelesség.

·      A megbízott tanítók, tanárok kötelesek

                   -   naplót vezetni szakkörök, korrepetálások, felzárkóztatások, tömegsport, ének-                       kar, tanfolyamok foglalkozásairól és a csoportra vonatkozó tematikát készíteni

·      Szülői értekezletek, fogadóórák 1600 óra után.

·      Az osztályfőnök annak a tanulónak, akinél az iskolán kívüli tevékenysége túlzottan megterhelő tanulmányi munkájára, magatartására, szorgalmára - hatáskörében - meghatározott időre javasolhatja a tevékenység szüneteltetését. Az intézkedésről az osztályfőnök a szülőt értesíteni köteles.

7.1.2.     Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 600 órától 2000  óráig tart nyitva, a Rákóczi épület 1900-ig.

7.1.3.     Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva van.

              Rendezvények esetén a nyitvatartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

7.1.4.     A Zrínyi I. u. 10. épületében 730-tól, a Rákóczi épületben 715-től, és az óraközi szünetekben pedagógus ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

7.1.5.     A tanítás kezdete 800 óra.

          A tanítási óra időtartama :

                   45 perces: a tanóra, az iskolaotthonos foglalkozás tanórai része, a szakkör, tanfo-           lyam, korrepetálás, tömegsport, énekkar

                   60 perces: a napközi otthonban, tanulószobán folyó foglalkozás

              A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend tartalmazza.

              A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanítót, tanárt, napközis nevelőt, tanulót óráról kihívni, az órát körözvény, vagy egyéb intézkedés kihirdetésével zavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az igazgató kivételt tehet.

              Tanulót tanítási óráról, foglalkozásról kiküldeni nem lehet.

7.1.6.     A tanuló az utolsó tanórájának vége előtt csak a szülő írásos kérelmére, vagy az osztályfőnöke – távolléte esetén igazgatóhelyettes – engedélyével hagyhatja el az épületet.

7.1.7.     A tanórán kívüli foglalkozásokat 1200 órától 1800  óráig kell megtartani. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet.

7.1.8.     Az udvaron, rossz idő esetén a folyosókon 730 -tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá az - ebédeltetés alatt - az ebédlőben tanári ügyelet működik.

7.1.9.     A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 órától 1200  óráig.

7.1.10.  Az iskola tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodnak az épületben, A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

7.1.11.   Szünetek, tanítás nélküli munkanapok

          A nyári szünetben havonta 2 alkalommal  - 8 órától 1200  óráig - tanári ügyeletet tartunk. A tanítás nélküli munkanap keretet tanévenként pedagógiai céljaink érdekében határozzuk meg.

 

7.2.      A létesítmény és helyiségek használati rendje

Az intézményi védő, óvó előírások

 

7.2.1.     Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

          Az iskola létesítményei és helyiségei a nevelő-oktató munkát szolgálják.

          - bútorzata legyen célszerű, a munkát és a feladatot szolgálja

          - szemléltető eszközei legyenek esztétikusak, a helyiségben folyó oktatást segítse

               - feleljen meg az egészség és munkavédelmi, tűzvédelmi előírásoknak

               - a foglalkozási termeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.

               - az épület lobogójának tisztításáról a gazdasági vezető gondoskodik.

 

7.2.2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

          - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

          - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

          - az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

- a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért

 

 

7.2.3.      A Gyermek- és Ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje

 

Minden pedagógus alapvető feladata, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fogyatékosságát, segítse a gyermek képességeinek kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe jutott tanuló felzárkóztatását.

Minden pedagógusnak, de különösen az osztályfőnöknek közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját a munkaköri leírásban foglaltak szerint. Hetente egy fogadóórát tart, melyet a tanév elején hirdetünk ki.

 

 

7.2.4.  

Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívül rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.

·        A szaktantermeket /biológia-fizika-kémia, számítástechnika-technika, tornaterem/ az óra befejezésével zárni kell. A könyvtár működésével kapcsolatos feladatokat a könyvtári szabályzat tartalmazza.

·        A tanítás befejezése után az épületeket összekötő folyosókat, valamint a tantermeket zárni kell.

·        A tornatermi öltözőket órakezdéstől a befejezéséig is zárni kell.

·        Az udvari vaskaput 800-kor zárjuk, ezután a főbejáraton közlekedünk. A főkaput 1700-kor zárjuk.

 

7.2.5. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

 

Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól , és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a diákközéleti, illetve kulturális tevékenységgel függ össze, és az igazgató engedélyezte.

 

 

7.2.6 Balesetvédelmi előírások

 

·        Minden nevelő felelős a rábízott gyermekért, a balesetek elkerüléséért. Az osztályfőnök feladata a tanév első tanítási napján a tanulók tájékoztatása a balesetmegelőzésre, de feladata a túrák, tanulmányi kirándulások előtti figyelemfelhívás is.

Bizonyos tantárgyak első tanítási óráin /technika, testnevelés, kémia, fizika/ a tanulókat balesetvédelmi tájékoztatásban kell részesíteni, s ezt a naplóban is rögzíteni kell.

Baleset esetén a pedagógus, miután meggyőzödött a sérülés mértékéről, a szükséges intézkedést megteszi.

A baleset mértékének megfelelően segítséget kér a vöröskeresztes tanártól. Súlyos esetben mentőt hív.

Utána a szülőt tájékoztatja a történtekről.

Intézkedésre köteles baleset esetén:

·        tanórán történt esetben az órát tartó pedagógus

·        szünetben történt esetben az ügyeletes pedagógus

·        tanórán kívüli foglalkozás esetén a foglalkozást vezető pedagógus

        

          A baleset után a jegyzőkönyvet el kell készíteni, melyért az előbb felsoroltak a felelősek.

A baleset után ki kell vizsgálni a balesetet kiváltó okot, valamint

·        hogyan lett volna elkerülhető a baleset

·        az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében

       A pedagógusokra vonatkozó balesetmegelőzési feladatok

·        ismerje és tartsa be az intézmény munkavédelmi szabályzatában előírt utasításokat, szabályokat

·        tudatosítani kell a tanulókkal a balesetek megelőzésével kapcsolatos kötelességeiket.

 

7.2.7. Az egyes helyiségek, létesítmények bérbeadási rendje

 

·        Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek bérbe adásáról – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető javaslatára és az érintett közösségek jogkörének gyakorlásával az igazgató dönt.

·        Az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az iskola helységeinek, létesítményeinek használatát 17 órától 20 óráig terjedő időtartamban állapítjuk meg.

 

7.2.8. Az intézményben tartózkodás szabályai szülőknek és az iskolával

          közalkalmazotti jogviszonyban nem állók részére

 

  ·  A tanulók érkezésekor és délutáni távozásakor a szülők az iskolaépület kapujáig kísérik, illetve ott fogadják gyermekeiket. Az iskolában a tanulókat csak közvetlen hozzátartozóik is csak indokolt esetben kereshetik meg.

  ·   Az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem állók hivatalos ügyek intézésén túl nem tartózkodhatnak az intézményben. Megfelelő indoklással az igazgató engedélyezheti számukra az épületben tartózkodást.

 

7.2.8. Bombariadó esetén szükséges teendők

 

·        A bejelentés után a Rendőrség azonnali tájékoztatása.

·        A rádión keresztül az épületben tartózkodók tájékoztatása az épület elhagyására. Az adott osztályban tanítók felelőssége a tanulók személyes felszerelésével – a tűzriadó tervnek megfelelően – az épület elhagyása.

 

      Gyülekezés helye: Gayer-park, illetve a Rákóczi épület esetén a KRESZ-park

 

·        Újabb tájékoztató az iskolarádión keresztül az esetlegesen még az épületben tartózkodók számára.

·        Felelős: Aki a telefont felvette, valamint a stúdióban tartózkodó, illetve abban az épületszárnyban először tudomást szerző.

 

·        A legfontosabb telefonszámok / tűzoltóság, rendőrség, kórház / kifüggesztése a következő helyiségekben kötelező: iskolatitkári, tanári és a porta.

·        Tűz esetén szükséges teendőkről a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók.

         

7.2.9. Az iskolai könyvtár használati rendje

 

·        A könyvtárhasználó köre: az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

 

·        A beiratkozás módja: a tanév folyamán folyamatosan, bármikor május 20-ig.

 

·        Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja:

- a kölcsönzést követő visszaszolgáltatás ideje.

 

 

·        A szolgáltatások igénybevételének feltételei:

-         kölcsönzött könyvek száma: maximum 5 db

-         a kölcsönzés időtartama: 3 hét

      hosszabbítás időtartama: 1 hét

-         a könyvtárból kikölcsönzött könyv vagy egyéb dokumentum minden év május 31-ig adható ki, utána csak visszaszolgáltatás történik

 

-         A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

·        kézikönyvtári könyvek

·        folyóiratok

·        iskolatörténeti dokumentumok

·        audiovizuális és egyéb információhordozók

      A pedagógus ezeket 1-1 tanítási órára kikölcsönözheti.

 

A könyvtárhasználat szabályai

-         Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, könyvtárlátogatásra épülő tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órákra és csoportos foglalkozásokra előre meghatározott (1 héttel előre) ütemterv szerint kerül sor, melyet a könyvtáros állít össze.

 

·        Az elveszített vagy erősen megrongálódott dokumentumok árát az olvasónak / a használónak meg kell térítenie / 3/1975. KM-PMSZ együttes rendelet 20. és 21. paragrafusa /

·        A kölcsönzésben lévő műveket az olvasó előjegyeztetheti.

·        Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el a tanári szobában.

·        A letéti állomány nem kölcsönözhető.

·        Az iskolából való eltávozás esetén köteles a könyvtárral fennálló tartozás rendezésére.

 

A tanulók számára biztosított állami tankönyv hozzájárulás összegének bizonyos százalékából vásárolt tartós tankönyvek is a könyvtárállomány részét képezik.

 

A tartós tankönyvek használata:

·      külön nyilvántartás vezetésével történik. A szülő aláírásával igazolja a könyvek átvételét. Ha a tanév végén szándékos rongálás miatt használhatatlan állapotban adná le a könyvet, köteles azt megtéríteni.

VIII.

 

Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek

A tanuló / magántanuló / az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt.

8.1.   Aki körzetváltozás miatt kéri az átjelentkezést, abban az esetben kell felvenni, ha az évfolyamátlag lehetővé teszi.

8.2.  

·    A testnevelést emelt óraszámban tanuló osztályba egészségügyi alkalmassági vizsgát tartunk.

A egészségügyi alkalmassági vizsga időpontja megelőzi a fenntartó által előírt időpontban tartandó beiratkozást.

A bekerülés feltétele a kondicionális, koordinációs képességek szerinti megfelelés.

A egészségügyi alkalmassági vizsga megszervezéséért, lebonyolításáért az alsós és testnevelés munkaközösség vezetője felelős.

·      A Rogers osztályba a belépés feltétele a program előzetes megismerése, az alkalmazott

          nevelési elvek elfogadása.

8.3.      A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításhoz szükséges a szülő írásbeli kérelme és az osztályfőnök, az igazgató, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye, hogy a tanulónak nem hátrányos, ha tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

8.4.   A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján készített, az SZMSZ 14. sz. mellékletében található tanulói házirend tartalmazza.

8.5. A tanulói házirendet az igazgató előterjesztése alapján a diákönkormányzat és az        iskolaszék egyetértésével a nevelőtestület fogadja el.

 

 

IX.

 

A tanulók értékelésének rendje, eljárási szabályok

9.1.   A tanulók értékelésének rendje:

A törvény 6. és 7. §-a rendelkezik a tankötelezettségről, azok teljesítéséről, 70. §-a pedig a tanulók tudásának, előmenetelének, szorgalmának, magatartásának értékeléséről, az érdemjegyekről és az osztályzatokról.

9.1.1. Ügyelni kell az értékelésnél a szóbeli és írásbeli feleletek arányára és számára. A tantárgyi érdemjegyek száma félévenként legalább kettővel több legyen a tantárgy heti óraszámánál. Az év végi osztályzat kialakításában a szóbeli feleletek, írásbeli munka, tantárgyi attitűd a meghatározó.

 

9.1.2. A magántanulók esetén az ellenőrzés módjai:

          A szülővel való egyeztetés alapján a tanuló félévkor is számot adhat tudásáról, míg a tanév végén osztályozóvizsga keretében köteles beszámolni.

9.2. A magatartás jegyre vonatkozó tartalmi kritériumokat a Pedagógiai program tartalmazza.

9.2.1. A szorgalom minősítésére vonatkozó tartalmi jegyeket a Pedagógiai program tartalmazza.

9.3. Az osztályozó, javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai

           A kötelező tanítási foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon adnak számot tudásukról.

·        A mindennapos iskolába járás alól felmentett / magán / tanuló osztályozóvizsgáját június vagy augusztus hónapban teheti meg. Ezen tanulók a készségtárgyak követelményeinek teljesítése alól felmentést kapnak.

·        Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamán magállapított követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

          Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi követelményét teljesíti, osztályozóvizsgát az adott tanév utolsó napjáig, augusztus 31-ig, teheti le.

9.4. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt.

·        Az a tanuló, aki 1-2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

      Időpontja: az adott tanév augusztus 31-ig.

·        Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév folyamán a hiányzások miatt nem osztályozható.

Időpontja: az adott tanév június vagy augusztus hónapja.

·        Három vagy több tantárgyi elégtelen osztályzat évfolyamismétlést jelent.

A javító és osztályozóvizsga időpontjánál 15 nappal előbb kell a szülőt, gondviselőt írásban tájékoztatni a vizsga időpontjáról.

 

9.4.1. A javító és osztályozóvizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola pedagógiai igazgatóhelyettese jelöli ki.

          A vizsgabizottság tagjai:

                        elnök: érintett szakmai munkaközösség vezetője

                        tagjai: érintett szaktanár, tanító

                                   vele azonos szakú tanár, tanító

Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyévben 2 hónapon belül leteheti.

·        Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni.

·        Az osztályozó és javítóvizsga nem nyilvános.


 

9.4.2. A tanuló mulasztására vonatkozó helyi rendelkezések:

          Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell.

·        Mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra

-         tanítási óráról a szaktanár, tanító

-         évente 3 tanítási napról az osztályfőnök

-         ennél több napról az igazgató adhat engedélyt.

Az utóbbi esetben figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addig mulasztott óráinak illetve napok számát és azok okait.

·        A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni a tájékoztató füzeten keresztül. Más formában nem fogadható el.

·        A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról / betegség, közlekedési nehézségek…/.

          A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, lehetőleg még a hiányzás első napján.

          A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére.

          Élősdivel való fertőzöttség megszüntetése után csak védőnői igazolás felmutatása esetén jöhet a tanuló az iskolába.

          Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi igazolással igazolja mulasztását. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első napján bemutatni, amelyet a tájékoztató füzetébe is be kell jegyezni.

          A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha egy héten belül nem igazolja távolmaradását.

 

9.4.3. Eljárások igazolatlan mulasztás esetén

Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanköteles első igazolatlan mulasztásánál. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

9.5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük

 

9.5.1. A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, az iskola dicséretben részesíti.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:

·        eredményes, kulturális tevékenységet folytat

·        kimagasló sportteljesítményt ér el

·        a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

 

 

 

9.5.3. A jutalmazás formái

 

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

-         szaktanári, tanítói

-         osztályfőnöki

-         igazgatói

-         nevelőtestületi

-         Zrínyi Ilona Emlékplakett,

-         Jó tanuló – jó sportoló

 

            9.6. A jutalmazás elve

-         tanítói, szaktanári jutalom: városi szinten rendezet tantárgyi, vagy sportvetélkedőn elért 1-3. helyezés

-         osztályfőnöki dicséret: közösségi munka elismeréséért / ügyelet, ünnepélyen való szereplés, stb. /

-         igazgatói dicséret: megyei szinten rendezett tantárgyi, sport, kulturális versenyeken elért 1-3. helyezés

-         nevelőtestületi dicséret: az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet a bizonyítványba kell bevezetni.

            Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel jutalmazhatók.

 

A 8. évfolyamon tanulók közül Zrínyi Ilona Emlékplakettet kaphat 1 tanuló, aki:

-         8 éven keresztül végzett kiemelkedő tanulmányi munkájáért, szorgalmáért, magatartásáért és a közösségért végzett tevékenységéért kaphatja meg.

Módja: jutalmát tanévzáró ünnepélyen az iskolai közösség előtt nyilvánosan veszi át.

Döntési jog: az osztályozóértekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület nyilvános szavazással dönt.

Az igazgatói jutalmazásokat az intézmény faliújságján közzé kell tenni.

 

9.6.1. Csoportok jutalmazási formái

Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás / színház vagy kiállítás látogatásához / a tanórán kívül végzett eredményes munka elismeréseként / ügyeleti munka, szakköri tevékenység /

 

9.6.2. Fegyelmi intézkedések:

1.  Figyelmeztetés négyszemközt

2.  Figyelmeztetés osztályközösség előtt

3.  Osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés írásban

4.  Osztályfőnöki, szaktanári intés

5.  Igazgatói figyelmeztetés

6.  Igazgatói intés

7.  Nevelőtestület elé idézés, igazgatói megrovás

8.  Fegyelmi büntetések: megrovás, szigorú megrovás, másik osztályba áthelyezés

 

9.6.3.   A fegyelmezés elvei

·      A tanuló viselkedésével kapcsolatban kifogás merül fel

·   Tanítói, szaktanári figyelmeztetés: figyelmeztetés ellenére viselkedésével megszegi az iskola Házirendjét

·        Igazgatói: az iskola Házirendjét rendszeresen megszegi és viselkedésével társainak rossz példát mutat.   

 

9.6.4. Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, magatartásával veszélyezteti az iskola rendjét, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet:

·        Megrovás

·        Szigorú megrovás

·        Áthelyezés másik osztályba

·        Áthelyezés másik iskolába / a két intézményvezető megállapodása alapján lehetséges /
A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a Közoktatási Törvény idevonatkozó rendeletében foglaltak az irányadók

 

 

X.

Térítési díj befizetése, visszafizetése

 

10.1.    Az étkezési térítési díjakat minden hó 10 – 15. között a pénztárba kell befizetni.

 

10.2.    A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a

            többlet befizetés visszatérítéséről a megszűnést illetőleg szüneteltetést követő egy

            hónapon belül az iskola intézkedik.

 

10.3.     Az iskola a szabályszerűen lemondott étkezésekre előre befizetett díjat

            – túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges

            – a szülő részére visszajuttatja

 

10.4.    Az étkezés visszamondását a szülő írásos vagy telefonon való bejelentéssel teheti meg.

 

XI.

 

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

 

11.1  A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt az iskola igazgatója az iskolaorvossal.

     A megállapodásnak tartalmaznia kell:

·        az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (szerda)

·        a tanuló egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken

-         testnevelési csoportbesorolások elkészítése

-         a továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz kapcsolódó egészségügyi vizsgálatok végzése, illetve beutalások

-         a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 1-1 alkalommal

-         osztályfőnök jelzése alapján – alkalmanként – felvilágosító nevelőmunka

 

 

 

 


Közegészségügyi és Járványügyi feladatok

 

-         Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése dokumentálása.

-         A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.

-         Közegészségügyi – járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékeseinek értesítése.

 

 

 

 

Elsősegélynyújtás

 

Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a megfelelő intézménybe szállítása

Baleset esetén – iskolaorvos hiányában – elsősegélynyújtás biztosításával a megfelelő intézménybe irányítás. A tanuló kíséretéről az iskolavezetés gondoskodik.

 

 

 

Környezet-egészségügyi feladatok

 

·        az intézményi környezet – tantermek, technika terem, tornaterem, sportpálya, egyéb kiszolgáló helyiségek ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele

      Felelős: munkavédelmi megbízott

·        Az iskolát váltó gyerekek egészségügyi törzslapjának továbbítása a megfelelő intézménybe. Az asszisztens előkészíti, az iskolatitkár a továbbításról gondoskodik.

 

Iskolafogászat

 

-         A tanulók szűrővizsgálata évente 2 alkalommal történik.

-         Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 órára vonható el.

-         Megelőző foglalkozások céljára tanáronként és tanulócsoportonként 2 tanítási órát kell biztosítani.

 

XII.

 

A tanórán kívüli foglalkozások formái és rendje

 

12.1. A tanórán kívüli foglalkozások formái és rendje

          Az iskola – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

 

12.2. Szervezeti formák

-         Napközi otthon

-         tanulószoba

-         szakkör

-         énekkar

-         iskolai sportkör, tömegsport

-         tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap, könyvtár

A fenti foglalkozások helyét és időpontját az általános igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

 

12.3. Napköziotthon

 

          Napköziotthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja részben az évfolyamok szerinti működtetése, melyet befolyásol a csoportok épületenkénti elhelyezése.

          A téli és tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon 10 tanuló jelentkezése esetén csoportot kell szervezni.

 Napköziotthon a szorgalmi idő alatt működik.

          A nyári szünetben az önkormányzat által napközis tábor üzemel.

A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 1600-ig tart.

A szülők kérésére ezt követően 1630-ig tartó összevont ügyeletet kell szervezni.

A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis munkaközösség készít el és az igazgató hagy jóvá.

A szabályzatot évenként felül kell vizsgálni.

A napközi otthonban a péntek délutáni foglalkozások klub jelleggel működnek.

 

12.7.  Tanulószoba

 

A tanulószoba szervezése a felső tagozaton, elsősorban a 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon az utolsó tanítási óra végét követően 16.00  óráig az erre kijelölt tanteremben.

A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülést segítik.

A tanulószobai foglakozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, a tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. A napközis és tanulószobai foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet.

 

12.8.   A napközis és tanulószobai foglalkozások szervezésének elvei

 

A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetve a tanulószobába való felvétel.

A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő – a tanévenként kiadott felmérő alapján – kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt a tanév elején illetőleg év közben igényelje.

Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik.

A tanulószobai felvételre a tanév első hetében lehet jelentkezni.

Az osztályfőnök szorgalmazza a tanulószoba évközi igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. A szülő a gyermeke tanulószobai felvételét év közben is kérheti.

12.9.  Szakkörök

Szakköröket, a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg.

A foglalkozások előre elkészített tematika alapján történnek, erről, valamint a létszámról szakköri naplót kell vezetni.

A tematikát a tantárgyi tanmenetek leadásával egy időben kell elkészíteni.

A szakkörök szeptember 3. hetétől május 31-ig működnek. Május hónap folyamán zárófoglalkozást tartanak, mely nyilvános. Ezen zárófoglalkozásra a szülőt is meg lehet hívni. Az egyes szakkörök zárófoglalkozásainak időpontját az iskolavezetés összehangolja. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és tantárgyi osztályzatában.

12.10. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban megjelölt időkeretben. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek, rendezvények zenei programját. A szakköri, énekkari foglalkozások lehetőség szerint heti 2 órás időtartamúak.

          A szakkörbe, énekkarba jelentkezés önkéntes. A cél az, hogy a tanuló rendszeresen részt vegyen az általa választott foglalkozáson.

12.11. A korrepetálásnak célja az alapképességek fejlesztése és a tantárgyi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az alsó tagozat korrepetálása órakeretbe illesztett időpontban – fejlesztő foglalkozás keretében – a tanítók javaslatára kötelező jelleggel történik.

          A felső tagozaton a korrepetálás – a tanórák után – egyes tanulókra vonatkozóan a szaktanárok javaslatára történik.

12.12.. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az iskolai, városi, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutó tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.

12.13. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

          Minden tanév végén az iskolavezetés meghívja azon tanulókat, akik eredményesen képviselték az iskolát:

-         városi versenyeken 1-3. helyezést /egyéni, csoport /

-         megyei versenyeken 1-8. helyezést / sportban az 1-3. helyezést /

-         országos versenyeken 1-15. helyezést értek el.


12.14. A tanulók az iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek.

12.15. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődése, valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért térítési díj fizetendő

 

XIII.

 

A mindennapos testedzés formái

13.1.  Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a tömegsport – szakköri működésének – támogatásával biztosítja.

Az iskola biztosítja, hogy a sportpálya, a tornaszobák - a testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon naponta legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint.

A napközi otthonban a péntek délutáni szabad program keretében lehet sportvetélkedőket szervezni.

13.2.  Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal kell jelenteni a felsős igazgatóhelyettesnek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógus részvételét.

13.3.  Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben, valamint a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni.

13.4.  A tömegsport foglalkozások pontos helyét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

13.5.  Az iskolai tömegsport, mindennapos testedzés megszervezéséért, hatékony működéséért 

         a testnevelés munkaközösség vezetője a felelős.

         A munkaközösség vezetője tagja az iskolavezetőségnek, így a kölcsönös információ és beszámolási kötelezettség biztosított.

 

 

XIV.

Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a tankönyvellátás rendje

14.1. A tankönyvrendelés előkészítését megbízatás alapján látja el pedagógus, aki saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, segédkönyvek hivatalos jegyzéke rendelkezésre álljon a szakmai munkaközösségeknek, illetve pedagógusoknak.

          Az iskolaszék állást foglal abban a kérdésben, melyik az a legmagasabb beszerzési ár, mely felett a tankönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év január hónapban adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről, s írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a megbízott alkalmazottal.

          A megbízott. a megfelelő összesítést aláírásra készre előkészíti.

         Az iskola vállalja:

-         tankönyvszállítás postai költségeit

-         a visszáru tankönyvek postai költségeit, a megbízást vállalónak kell rendeznie

 

14.2. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendelete tartalmazza a támogatás feltételeit és módját.

Az elosztásnál és differenciálásnál a család egy főre jutó jövedelmén felül figyelembe

vettük az alábbiakat:

·        a családban az iskolába járó gyerekek számát

·        átmenetileg nehéz anyagi helyzetet (betegség, munkanélküli …)

          A segély elosztásában részt vesznek:

·        osztályfőnökök

·        GYIV felelős

·        diákönkormányzat

·        igazgató

·        igazgatóhelyettesek.

 

          A tankönyvtámogatáshoz nyújtott állami és önkormányzati támogatás szétosztásánál a

         szociális támogatásnál alkalmazott feltételek az irányadók.

          Egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolaszék.

 

 

XV.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása, kapcsolattartás

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Ünnepi rendezvények

·        megemlékezés az aradi vértanúkra

·        megemlékezés az 1956-os polgári demokratikus forradalomról és a köztársaság kikiáltásának napjáról

·        március 15-e

·        tanévnyitó, tanévzáró

·        10 évenként megemlékezés az iskola fennállásáról

Hagyományos kulturális és sport rendezvények

·        Karácsonyi köszöntő

·        Zrínyi Ilonára emlékezés

·        Zrínyis nap

·        Járai Kupa

·        Zrínyis Sakk-kupa

·        Egészségnevelési hét

·        Madarak és fák napja

·        Föld napja

Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények

-         Suli indító / szeptember hónap /

-         Mikulás nap

-         tantárgyi vetélkedők

-         szakkörök zárófoglalkozásai

-         alkalmanként – 1-1 évfolyam részére – sportdélután

A hagyományápolás külsőségei

-         Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete

                                 lányok:   fehér blúz, sötét alj

                                 fiúk:        fehér ing, sötét nadrág / alkalomhoz illő /

-         Sportfelszerelés

                        lányok:   dressz vagy fehér póló, sötét nadrág

                        fiúk:        fehér atléta, tornanadrág

 

 

Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

 

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.

Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

 

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:

 

Kapcsolattartásunk az Önkormányzattal

 

Célunk továbbra is a fenntartóval való korrekt, együttműködő kapcsolat megtartása.

Az Önkormányzat illetékes osztályai közül kiemelt a kapcsolatunk:

-         Oktatási osztály

-         Költségvetési és Pénzügyi osztály

-         Népjóléti Iroda szociális és gyámügyi csoport

-         Beruházási Iroda

-         Módja: személyes, adatszolgáltatás

 

Az egyes intézménytípusokkal való kapcsolattartásunk:

 

·        Óvoda:

Kiemelten a körzetünkhöz tartozókkal (Aréna, Gazdag Erzsi, Barátság úti óvodák)

Módja:

-         bemutató foglalkozások tartása testnevelésből az óvodában és az iskolában

-         a beiratkozás előtti időszakban szülői értekezleten való részvétel, tájékoztató tartása

 

·           Általános iskolák

Az iskolák által meghirdetett versenyeken, rendezvényeken, továbbképzéseken való kölcsönös részvétel.

 

 

·           Középiskolák

-         A pályaorientáció időszakában tájékoztatók tartása az érintett szülői közösség számára.

-         A meghirdetett tehetséggondozó szakkörök munkájában való részvétel.

 

·           Vas Megyei Pedagógiai Intézet

-         Szakmai szolgáltatásainak igénybevétele.

 

·           Egyházakkal való együttműködés keretében a hitoktatás számára termet biztosítunk.

          A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

Bármelyik egyházi jogi személy kérheti, hogy számára a hit- és vallásoktatáshoz helyet és időt biztosítsunk. A tanév elején a tanórán kívüli foglalkozásokat is tartalmazó órarend elkészülte után egyeztet a hitoktató a felsős igazgatóhelyettessel. A hittanórák nem ütközhetnek a tanórákkal és a tanórán kívüli foglalkozásokkal. Az iskolában folyó hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásához be kell szerezni az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét.

 

 

·           Berzsenyi Dániel Főiskola

-         A főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatával kapcsolatos együttműködés, és a Rogers Pedagógiai műhely munkájában való szakmai támogatás.

 

·           Kulturális intézmények

-         A város valamennyi kulturális intézményével a programajánlatok alapján rendszeres az együttműködés.

       Módja: pályázatokon, programokon rendezvényeken való részvétel

Programjuk, kínálatuk segíti nevelő-oktató munkánkat, tanulóink ismereteinek bővítését, képességeinek fejlesztését, az érzelmi nevelést.

 

Kapcsolattartók: érintett munkaközösség vezetők és könyvtáros

 

·        Gyermek és Ifjúságvédelmi tevékenység

Intézmények: Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Osztály

-         személyes kapcsolattartás

-         adatszolgáltatás

-         értekezletekre meghívás

Gyermekjóléti szolgálat: A GYIV felelős figyelemfelhívó eszközökön keresztül ad tájékoztatót a lehetőségek igénybevételéről.

 

Módja:

-         faliújság

-         szülői értekezlet

 

·        Gyermek és Ifjúságvédő Intézet

Célja: A pártfogókkal való együttműködés

Módja:

-         személyes kapcsolattartás a GYIV felelősön keresztül

 

·        Belügyi szervek

Rendőrség: A gyermekvédelmi munkában a prevenció érdekében a tanulók tájékoztatása.

Módja:

-         osztályfőnöki órák alkalmával eseti megbeszélések

-         személyes kapcsolattartás

 

·        Az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal való kapcsolattartás

(iskolaorvos, védőnő, iskolafogászat)

 

 

 

XVI.

 

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

 

16.1. A dokumentumok elhelyezése

Az iskola pedagógiai programját, minőségirányítási programját, szervezeti és működési szabályzatát és a házirendjét – az igazgató által hitelesített másolati példányban – az iskolai könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon megtekinthessék.

 

16.2. Tájékoztatás a dokumentumokról

Az 1-4. évfolyamos tanulók szülei az alsós igazgatóhelyettestől, az 5-8. évfolyamos tanulók a felsős igazgatóhelyettestől kérhetnek szóbeli tájékoztatást az iskolai dokumentumokról előzetes egyeztetés alapján.

Szülői kérésre az időpont egyeztetésével az igazgató is fogadhatja a szülőket, illetve az érdeklődőket.

 


 

XVII.

 

Pénzügyi és számviteli sajátosságok

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) sz. Korm.rend. alapján

 

 

A Zrínyi Ilona Általános Iskola önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény.

 

 

Alaptevékenysége: Alapító okiratban meghatározottak szerint.

 

Alaptevékenység forrása:

 

        támogatás

        átvett pénzeszköz

        saját bevétel

 

Támogatás:                helyi önkormányzat költségvetéséből származik.

Átvett pénzeszköz:      pályázat útján nyert, az alaptevékenységet szolgáló, céllal adott

                                    pénzeszköz, mely elszámolási kötelezettséggel jár.

Saját bevétel:             alaptevékenység bevételei

                                               Intézmények egyéb sajátos bevételei

 

 

Alaptevékenységek bevételei:                                   intézményi ellátási díjak

                                                                                – alkalmazottak térítése

 

Intézmények egyéb sajtos bevételei:               – eseti bérbeadás díja

                                                                                – dolgozók, tanulók egyéb térítése

                                                                                – egyéb bevételek, Elamen Rt. által

                                                                                    megtérített hulladékszállítás, gáz,

                                                                                    telefon, víz, só felhasználás ellenértéke.

 

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

Ellátandó szakfeladatok megnevezése és feladatmutatói:

 

80121-4                 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

Feladatmutató:         tanulók létszáma (fő),

                               (a magántanulók és a vendégtanulók létszáma is),

 

80511-3                 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás

Feladatmutató:         foglalkozásokon résztvevők létszáma (fő)

 

55232-3                 Iskolai intézményi étkeztetés

Feladatmutató:         intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő)

 

 

55241-1                 Munkahelyi vendéglátás

Feladatmutató:         -

 

75176-8                 Intézményi vagyon működtetése

Feladatmutató:         a létesítmény szolgáltatásait igénybe vevők létszáma (fő)

 

75192-2                 Önkormányzatok elszámolásai

 

92403-6                 Diáksport

Feladatmutató:         -

 

 

Szervezeti felépítés:

– szakmai tevékenységet ellátók létszáma:                  igazgató                            1 fő

                                                                                igazgatóhelyettes               2 fő

                                                                                pedagógus                        47 fő

                                                                                összesen                          50 fő

– intézményüzemeléshez kapcsolódó létszám:             gazdasági vezető               1 fő

                                                                                könyvelő                           1 fő

                                                                                pénztáros, díjbeszedő        1 fő

                                                                                fűtő, karbantartó               1 fő

                                                                                oktatástechnikus               1 fő

                                                                                iskolatitkár                        1 fő

                                                                                takarító személyzet            8 fő

                                                                                összesen                          14 fő

 

 

Telephely:    9700 Szombathely, Zrínyi I. u. 10.

                     9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 27.

 

 

Számlavezető pénzintézet:

OTP. RT. Szombathelyi fiók

9700 Szombathely, Fő tér 3-5.

 

 

Számlaszám: 11747006-15425746

 

 

Általános forgalmi adó alany: az 1992. évi LXXIV. törv. 47.§ szerint.

 

 

Adószám: 15425746-2-18

 

 

 

 

 

 

 

1. A költségvetési tervezéssel, végrehajtással kapcsolatos előírások, feltételek:

 

Tervezés: önkormányzati koncepció előírása alapján

                        – a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozása és

                          megállapítása

                        – a költségvetés finanszírozási tervének kidolgozása

                        – a költségvetési szerv létszámkeretének kidolgozása, megállapítása

                        – feladatait jellemző mutatószámok és normatív hozzájáruláshoz

                           kapcsolódó mutatószámok kidolgozása, megállapítása

 

Fentiek alapja:    – létszám és bérnyilvántartás

                                                           – étkezői nyilvántartás

                                                           – energia felhasználási nyilvántartás

                                                           – tanulólétszám nyilvántartás

 

Az önkormányzathoz be kell nyújtani egyeztetésre az elkészült költségvetési javaslatot, amely magába foglalja:

 

a, a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként

b, a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezést

c, a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét

d, a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat

e, a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indoklást-számításokat

 

A költségvetési szerv felügyeleti szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetését a költségvetési dokumentáció aláírásával hagyja jóvá.

 

 


 

2. A költségvetés végrehajtása

 

A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre használható fel.

A költségvetés végrehajtásánál irányadó – a költségvetési törvény végrehajtási rendelete.

 

 

3. Előirányzatok felhasználásának figyelemmel kísérése

 

        pénzforgalmi jelentések küldése felügyeleti szerv részére az általa előírt időszakokról

        időarányos előirányzat és felhasználás vizsgálata a pénzforgalmi infó és a hozzákapcsolódó

                                                                       – bérnyilvántartási

                                                                       – élelmezés felhasználási

                                                                       – energia felhasználási analitika segítségével.

 

 

Szempont:                                                      kiadási és bevételi előirányzatok összhangja

                                                                       – bevétel elmaradás: a kiadási előirányzatok

                                                                         az elmaradt bevétel  összegével csökkenthető

                                                                       – többletbevétel összegével a kiadási és bevételi

                                                                         előirányzat növelhető

 

 

4. Előirányzat módosítás

 

Az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi előirányzat csökkentése vagy növelése.

Lehet:

        önkormányzati

        saját hatáskörű

 

 

Szakágazati besorolás

TEÁOR: 8010

 

 

5. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere

 

            -     Feltételrendszer

 

·        Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik.

·        A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon /eszközzel/ el lehet látni, vizsgálni kell annak:

§         költségvetési bevételekre,

§         költségvetési kiadásokra,

§         illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását.

Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól /eszköztől/ eltérőt választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen.

 

Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak, akkor erről a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.

 

-           Követelményrendszer

 

·        A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni.

·        A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell.

 

 

6. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere

 

A feladatellátás folyamata a következő:

·        a feladat ellátásának szabályozása:

-         Alapító okiratban,

-         SZMSZ-ben;

 

·        a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása:

-         a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek tervezése,

-         a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése,

-         a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása;

 

·        a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése.

 

q       A feladatot ellátni csak úgy lehet, ha:

-         az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában;

-         a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van, a feladatmutatót.

 

q       A feladatellátás érdekében meg kell szervezni illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret.

A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni:

-         az eszköz /vagyontárgyak beszerzési, felújítási/ szükségletet,

-         a működéshez szükséges dologi kiadásokat,

-         a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat,

-         a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket.

Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.

A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni.

 

q       A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését.

Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni.

 

            -    A feladatellátás kapcsolatrendszere

A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei:

 

·        A feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor:

-         a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért,

-         a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért.

A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv.

A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára.

 

·        A feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete.

Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is.

A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen.

Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez.

 

 

7. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai

 

·        A tárgyévi kötelezettségvállalások

 

Költségvetési szerv nevében a költségvetési szerv feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a helyettesítés rendjének megfelelő igazgatóhelyettes jogosult, a költségvetési szerv alapító okiratában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel.

A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt, a helyettesítés rendjének megfelelő igazgatóhelyettes ellenjegyzése után és csak írásban történhet.

 

Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek.

Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni arról, hogy:

§         adott jogcímen van-e tervezve előirányzat,

§         az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra,

§         a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei össze egyeztethetőek-e az előirányzat-felhasználási ütemtervvel.

 

  A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot    nem kötelező írásban dokumentálni.

A fenti eljárást azonban ezekben az esetekben is le kell folytatni.

 

A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 50.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni.

A kötelezettségvállalás dokumentumát /melyek különösen: szerződések, jóváhagyások, megrendelők/ nyilvántartásba kell venni.

     Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek.

A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb, előirányzat-felhasználáshoz kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi.

 

·        A több éves kihatású kötelezettségvállalások

 

A több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van.

 

·        A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások

 

Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani.

 

·        A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok

 

A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve a szerv belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat.

 

 

Érvényesítés

A számla beérkezését követő, de a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző tevékenység.

Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. A feladattal megbízott személy a gazdasági vezető, illetve az általa írásban megbízott mindenkori könyvelő.

 

 

Utalványozás

Az érvényesítést követő gazdasági tevékenység ami a

                            Kiadások teljesítésének

                            A bevételek elszámolásának elrendelését jelenti.

Az utalványozó személye: a mindenkori igazgató vagy az általa írásban kijelölt, a helyettesítés rendjének megfelelő igazgatóhelyettes. Az utalványozás utalványrendelettel történik, amely tartalmazza

a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését;

b) az ,,utalvány" szót;

c) a költségvetési évet;

d) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát;

e) a fizetés időpontját, módját és összegét;

f) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;

g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását;

h) a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát.

 

Az utalványt a mindenkori könyvelő állítja ki.

 

 

Ellenjegyzés

 

Az utalványozáshoz és kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó tevékenység.

Célja: a jóváhagyott költségvetés előirányzata fedezze a felmerülő teljesítéseket.

A megbízott személy a mindenkori gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt, a helyettesítés rendjének megfelelő igazgatóhelyettes.

 

 

XVIII.

 

Záró rendelkezések

 

 

1.      Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

2.      Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki.

Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei.

A mellékletek, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók.

 

 

 

 

 

 

Szombathely, 2004. november 10.                                                      …………………

                                                                                                                      igazgató

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó részeit megtárgyalta és egyetértési jogát gyakorolva elfogadta.

 

 

 

 


 

A Szervezeti és működési szabályzat vonatkozó részeit megtárgyalta és egyetértési jogát gyakorolva elfogadta:

 

 

 

A Zrínyi Ilona Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával az iskola Diákönkormányzata egyetért.

 

Szombathely, 2004. november 12.

 

 


Diákönkormányzat vezetője

 

 

 

  A Zrínyi Ilona Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az Iskolaszék véleményezte és elfogadta.

 

Szombathely, 2004. november 12.

 

 


                                                                                                          Iskolaszék elnöke

 

  A Zrínyi Ilona Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával a Közalkalmazotti Tanács egyetért.

 

Szombathely, 2004. november 12.

 

 


Közalkalmazotti Tanács elnöke

 

 

 

  A Zrínyi Ilona Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Nevelőtestület elfogadta.

 

Szombathely, 2004. november 10.

 

 


igazgató

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a Zrínyi Ilona Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom.

 

 

 

Szombathely, 2005. február

 

 

 

 

polgármester

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mellékletek:

 

1.     sz. Alapító Okirat

2.     sz. Munkaköri leírások

3.     sz. Számviteli politika

4.     sz. Leltározási és leltárkezelési szabályzat

5.     sz. Pénzkezelési szabályzat

6.     sz. Számlarend

7.     sz. Selejtezési szabályzat

8.     sz. Ügyrend

9.     sz. Iratkezelési szabályzat

10. sz. Bizonylati szabályzat

11. sz. Belső ellenőrzési szabályzat

12. sz. Munkavédelmi szabályzat

13. sz. Tűzvédelmi szabályzat

14. sz. Támogatási szabályzat

15. sz. Könyvtár – gyűjtőköri szabályzat