PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SZOMBATHELY

2004.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. Alapelveink, választott értékeink, céljaink

 

 

 

                  Tiszteljük az EMBERt,

                szeretjük az ÉLETet,

  akarjuk a TUDÁSt,  

        igényeljük a SZABADSÁGot.

 

     Az iskol­a évek óta formálja nevelési rendszerét, több mint negyed évszázados a testnevelés tagozatunk, közel egy évtizedes a Rogers személyközpontú alternatív program.

    A lakókörzet szerint beíratott tanulókon kívül az iskola jó hírneve, a központi elhelyezkedése, a testnevelés tagozat és a Rogers-program iránti érdeklődés miatt tanévenként 50-75% közötti  a körzeten kívüli  illetve vidékről érkező tanulónk.

 

    A Zrínyi olyan iskola, ahol a gyerek az első, ahol jól érzi magát, figyelembe veszik változó személyiségét.

    Hagyományosan olyan pedagógiai munkát folytatunk, melyben a tanulók tudásának, képességeinek egész személyiségének fejlesztése az elsődleges feladat. Az iskola általános funkcióinak prioritási rendjében tehát kiemelt szerepe van a személyiségfejlesztésnek olyan módon, hogy azt egyensúlyba helyezzük a közvetíteni kívánt ismeretekkel.

 

Valljuk, hogy az ÉN a legfőbb érték, melynek fejlesztésére az iskolai élet minden 

              mozzanatának irányulnia kell.

Célunk : Minden tanulónkban kialakuljon a műveltség megszerzésének igénye.

 

Kiemelt feladataink:

biztosítani a különböző adottságú, különböző fejlődési ütemű tanulók  megfelelő fejlesztését, felkészítve őket az alapműveltségi vizsga arányos részének elsajátítására.

1.      Lehetőséget adni egyéni adottságok, tehetségek figyelembevételével

           differenciált csoportokban való oktató-nevelő munkára.

    emelt óraszámú testnevelésképzéssel;

    Rogers-programban nyelvtanítás  emelt óraszámmal ,

      illetve évfolyamonkénti  emelt óraszámú csoporttal;

    szakkörök, művészeti csoportok, sportkörök működtetésével az iskolai

     diákönkormányzat által végzett felmérések alapján;

    tanulmányi versenyekkel, sportversenyekkel.

      2. Biztosítani minden tanulónknak az alapkészségek elsajátítását, melyek

          a további ismeretszerzéshez, a társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek.

  indulási hátrányok (szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási,  

   tanulási nehézségek) csökkentése kis csoportokban fejlesztő foglalkozásokkal

   az 1.2. évfolyamon;

  a további évfolyamokon fejlesztő foglalkozások, korrepetálások

   biztosítása a kudarcnak kitett tanulók számára;

  sajátos módszerek alkalmazása a tanulók motiváltságára;

  dyslexia szűrés;

  dyslexia program;

  logopédiai szűrés a Pedagógiai Intézet szakemberével;

  családokkal való kapcsolat ápolása (Szülői Munkaközösség, Iskolaszék, szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, 

                 szülők bevonása a szabadidős programokba, nyílt napok szervezése, 

                 Rogers-programban a szülőknek a Gordon tréning megszervezése, farsangi bál

     szülőknek, pedagógusoknak az SZM  szervezésében, gyermekvédelem

              

  továbbtanulási döntések segítése;

 

Valljuk, hogy a gyermek személyiségének kibontakoztatásának feltétele egy olyan közeg, amely épít a gyermek önállóságára, a tanár-gyermek partnerkapcsolatra és a csoport segítő erejére.  

             

             

Célunk : képessé tenni a tanulókat a kulturált, közvetlen, szeretetteljes emberi kapcsolatok kiépítésére, hogy harmóniában élhessenek önmagukkal, társadalmi és természeti  környezetükkel; törekedjünk arra, hogy a társadalmi gyakorlat megjelenjen az iskolai hétköznapokban.

 

Kiemelt feladataink:

     1. A tanulási folyamat szervezésénél a bizalom, a nyugodt, elfogadó légkör, a pozitív megerősítés domináljon.

     2. Az iskolai élet tanítsa meg a tanulóknak a tolerancia, a kölcsönös tisztelet fontosságát.

  a demokratikus elvek tiszteletét:

           -  konfliktusok hatékony elemzésével,

           -  különböző konszenzustechnikák alkalmazásával;

  demokratikus attitűdöket:

            -  felelősségteljes gondolkodást ;

           -  logikus érvelést;

·      kommunikációs kultúrát, amelynek fejlesztése részben a műveltség, a tudás alapja; részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek fontos eszköze; 

   szolidaritást.

     3. Az iskolában évfolyamonként egy osztályban Carl Rogers személyközpontú filozófiai megközelítésében illetve annak gyakorlati alkalmazásával folyik az oktató-nevelő munka.        

         Célja    -  a hatékonyabb tanulás megszervezése;

                      - olyan kedvező személyiségvonások kialakítása, mint a kreativitás, önbizalom, kockázatvállaló magatartás, önfegyelem, belső kontroll, önmegvalósítás.                                               

          Feladata: elősegíteni, támogatni azt a folyamatot, amelynek lényege az egészséges önmegvalósítás: a személyiség belső erőire épít, bízik abban, hogy a személy problémáit sikeresen oldja meg, illetve a fejlődésben megtalálja saját legjobb útját.

 

 

Kongruens, empatikus, elfogadó pedagógus vezetésével megfelelő pedagógiai légkör biztosítása.

  4. A pedagógus éljen a pedagógiai szabadsággal, amely a gyermek szeretetét, felelős pedagógiai szabadságot jelentsen a nevelőtestület minden tagjának.

        Ezért :

   önképzéssel, továbbképzéssel gazdagítsa pedagógiai kultúráját;

   tanítás, tanulás folyamatában az ismeretek elsajátításában legyen mindig pontos képe tanulóiról (diagnosztikus és formatív mérések);     

   a szakmai csoportok  - a tantárgyak gondozói - tantárgyi  mérésekkel, összehasonlító elemzésekkel, a módszertani kultúra gazdagításával segítsék a hatékony oktató-nevelő munkát;     

      a facilitátor jelleg erősítése a Rogers programban dolgozó nevelőknél;

   Pedagógia műhelyt működtetünk a Rogers pedagógusok, szülők és más érdeklődők számára.

 

Valljuk, hogy az egészség az ember "egész"-ségét, teljes emberségét, testi, lelki, szociális jólétét jelenti.

 

 

Célunk : életkori sajátosságaiknak megfelelően biztosítani tanulóinknak az  egészséges életmód alapfeltételeihez szükséges elméleti és gyakorlati  ismereteket és alkalmakat.

 

Kiemelt feladataink:

     önkiszolgálás : egészséges, kulturált étkezés ,

                             öltözködés, tisztálkodás,

                             környezete rendben tartása területén;

     Mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, és drogprevenciós programjaink:

-         Életvezetési ismeretek és készségek

-         Egészséged testben lélekben

-         Lelki egészségtan

·    egészségnevelési hét megrendezése minden év novemberében

·    baleset-megelőzés

     harmonikus családi életre nevelés  

      mindennapos testneveléssel erőnlét, biztonságos mozgás fejlesztése;

      emelt óraszámú testnevelés képzés során cselekvésintelligencia fejlesztése;      

      tánc oktatásával a mozgáskultúra fejlesztése;

      biztosítsuk tanulóink számára, hogy kultúrált, esztétikus és praktikus tárgyi környezetben tanulhassanak;

 

Valljuk, hogy  egészséges magyarságtudattal, az európai értékrend vállalásával kapcsolódhatunk az emberiség kultúrájához.

      

"A mi európai feladatunk: embernek lenni magyarul."   (Makkai Sándor)

Célunk : Az iskola tanulói legyenek büszkék iskolánk hagyományaira, erősödjön meg bennük szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. 

Kiemelt feladataink:

      törekedjenek a szép magyar beszédre, a magyar nyelv pontos használatára;       

          ápolják nemzeti - azon belül iskolai hagyományainkat;

 a. - ismerjék meg névadónk életét, történelmi jelentőségét, hatását a mára;

        vegyenek részt a Zrínyi Ilona életéről két évenként  megrendezendő városi
        vetélkedőn

- segítsenek  a napközis munkaközösségnek a vetélkedő megszervezésében,
         lebonyolításában;

b. vegyenek részt rendezvényeink ismételt megszervezésében, fejlesztésben;

 

c.) - törekedjenek arra, hogy tanulmányi kirándulásokon, táborokban szülőföldünk szépségeit, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeit megismerjék;

  - " Lakóhelyem, ahová tartozom" program aktív részesei legyenek;

      tanulóink legyenek nyitottak más népek kultúrájának megismerésére;

      vállaljanak részt - lehetőségükhöz mérten - az emberiség közös gondjainak megoldásából, különösen a természet, a környezet megóvása területén. 

 

 

Az 1998-ban készített Pedagógiai programban a 2000–2001-ben  elvégzett, helyzetelemzésünkben rögzített mérések alapján a felsorolt területeket felülvizsgáltuk, a vizsgálat eredményeképpen a korábban megfogalmazott alapelveket, célokat, feladatokat, eszközöket, eljárásokat jóváhagytuk, illetve a következő pontokkal egészítettük ki.

 

Valljuk, hogy egyéni és elfogadott pedagógiai értékek és etikai normák szerint élő nevelőtestület képes arra, hogy az iskolai élet minden területén mintát, példát mutasson tanítványainak, érvényesítse az erkölcsi nevelés szükségességét és igényét.

 

Célunk, hogy megtanítsuk a gyermeket morálisan megfelelő módon cselekedni, mely cselekvés feltételezi a morális gondolkodás elsajátítását és folyamatos fejlesztését.

Feladatunk:

-         megértésre, szolidaritásra, szeretetre nevelés

-         minden ember méltóságának tiszteletére nevelés

-         a szegények, az elesettek, az öregek megsegítésére nevelés

-         szilárd belső fegyelmezettségre nevelés

-         a szeretet örömére, vidámságra nevelés

Eszközök, eljárások:

Történelem:

-         a történelmi alakok példamutatása

-         a közös munkában formálódjon a tanulói közösségi magatartás

-         mutassa be a tantárgy az ember méltóságát és felelősségét

-         tanuljunk a tévedésekből, a bukásokból

-         az emlékezés szerepének kiemelése történelmi értékeink megismerésében, e

         mélyítésében.

       Irodalom:

-         a beszéd, az anyanyelvünk, érzelmi világunk és a gondolkodás értékeinek
          megismerése,

       Művészet:

-         esztétikai élmény, esztétikai megtapasztalás szerzése, megmutatása

-         érzelmi gazdagsággal ajándékozza meg a tanulókat

-         segítsen a harmóniateremtésben

       Sport:

-         a fegyelmezett magatartás eszköze

-         a sportszerű viselkedés megtanulása

-         a vereség elviselése

-         az "ellenfél" megbecsülése, tisztelete

-         a játék, a felszabadult öröm, az egészséges élet: test + lélek eszköze

       Biológia:

-         a lélektani válság megismerése és leküzdése

-         a szexuális kultúra igényének elsajátítása

-         az alkohol, a cigaretta, a drog egészségkárosító pusztítása,

-         minden életkor szépségének bemutatása

Számítástechnika:

-         felkészíteni az ifjúságot az Internet erkölcsös használatára

-         fontos a tantárgy helyének reális értékelése

Hagyományok- ünnepek:

-         a családi és iskolai megemlékezések őszinte hangulatú, méltó megünneplésének bemutatása

-         igazi gyermekközösség, békés emberi kapcsolatok kialakítása

      Etika:

-         az emberi természet és a társas kapcsolatok sajátosságának bemutatásán keresztül erkölcsi értékrend kialakítása.

(értékek és normák; illendőség, helyesség; igazságosság; jó és rossz;         

  választás és döntés; hiba és bűn; lelkiismeret, erények)

Osztályfőnöki

-         az egyéni és a közösség életét szabályozó érvényes erkölcsi alapelvek, és normák megismertetése, alkalmazása

   Előadások szervezése a szülők számára

 

             

    Az általános iskola " általános " jellegéből következően egyformán fontosnak tartjuk a humán és reál területek fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy az alapvető humán-reál tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Különösen az iskola bevezető és kezdő szakaszában kell érvényesülnie munkánkban a mindkét területet célzó biztos alapkészségek kialakításának. A tanórai differenciált foglalkozásokon kívül, a  tanulók érdeklődését és a szülők igényét figyelembe véve lehetőséget biztosítunk az idegen nyelv és a testnevelés tantárgyak esetén az emelt óraszámmal, más területen pedig szakköri foglakozások keretében a tehetséggondozásra.

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

II. A képzés rendje

 

1. Az iskola gyerekképe és az iskola ebből fakadó feladatai

 

A zrínyis gyerek olyan személyiség

        aki egyéni képességeit hasznosítani tudja;

        akiben kialakul a műveltség megszerzésének igénye;

        aki törekszik az egészséges életmód szokásainak megismerésére és betartására; 

·               aki szereti hazáját, tiszteli hagyományait.

 

 

2. A képzés belső szakaszai

 

A szakaszok száma, hossza, egymásra épülésük:

 

    Iskolánkban a gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően a képzés és fejlesztés tartalmában, módszereiben két, szerkezetében három fő szakaszra tagolódik.

 

Fejlődési szakaszok :

  I. szakasz : 6-12 éves kor

      kisiskolás kor     

      prepubertás kor

Az első szakasz a kötelező iskolai oktatás első hat évfolyamát foglalja magában. A bevezető, kezdő és az alapozó szakasz egy egységként való felfogását a gyermeki személyiség értelmi, érzelmi és akarati tényezőinek fejlődési sajátosságai indokolják, melyek egyúttal meghatározzák a pedagógiai tevékenység módját és lehetőségeit is.

 

A kisiskolás kor küszöbére a személyiség egészére kiterjedő fordulat következik be a gyermekek fejlődésében. Jelentős a változás: a gondolkodásban, valósághoz való viszonyban, társas magatartásban, indulati, érzelmi valamint az ösztönéletben.

A korszak alsó határa élesen különül el a megelőzőtől.

Az ösztön és indulati életben bekövetkezett fejlődési rend folytán - látencia-kor - a gyermek lelki életében energia szabadul fel. Érdeklődése olyan területekre is kiterjed, amelyek eddig nem ébresztettek benne kíváncsiságot. Energikusan törekszik arra, hogy a valóságnak minél tágabb tartományait vegye birtokába. Új ismereteket szerez, új készségeket gyakorol be. Az olvasás a mese mellett saját olvasott fantáziát hoz be.

A gondolkodását eddig vezérlő örömelv háttérbe szorul a valóságelv javára. Előtérbe kerül és megerősödik a valóságfunkció. Ennek következménye a nagyobb fokú alkalmazkodás. A megfeleléshez nagy rugalmasságra és önkontrollra van szüksége.

A megjelenő műveleti gondolkodás fő sajátossága, hogy képzetekben megy végbe, közvetlen, érzéki tapasztalatokhoz, és gyakorlati cselekvésekhez kötődik (tárgyi cselekvéses, szemléletes, képi gondolkodás). A gyermekek képesek már absztrakt fogalmak használatára, de ezek csak konkrét tárgyakra korlátozódnak.

A kötelesség bázisán megjelenik a teljesítmény, a teljesítmény igénye és a teljesítmény kritikája. A teljesítmény örömének élménye elkülönül a játéköröm élményétől.

A szabályok tekintetében az erkölcsi realizmus elmúlik. Ítéleteik most olyan szubjektív megfontolásokra teszik a hangsúlyt, mint a szándék. Megérti, hogy néhány szabály, társas konvenció önkényesen megváltoztatható, ha ebben mindenki egyetért. A szabályok, tilalmak, értékrendszer belsővé válása - interiorizációja - már elkezdődött.

A gyermekek elutasítják a fikciót, lemérik a különböző helyzetek realitásfokát és a realitást értékkel ruházzák fel.

6-12 éves korban a szocializáció felgyorsul. A gyerek már nem kizárólag a családstruktúra függvénye, hanem különféle csoportokhoz képes csatlakozni, s ezeket belépése révén megváltoztathatja. Megtalálja helyét az osztályban, ekkor jön rá, hogy a kapcsolatok kölcsönösek - gondolkodásában is ekkor jelenik meg a kölcsönösség, reverzibilitás. A belső, családi törvények mellett a csoport törvényei is meghatározóak lesznek.

Ebben az életkorban megvan az összhang a gyermek fejlődéséből következő igényei és a felnőttek követelményei között, melyek együtt a további fejlődés meghatározói.

 

A prepubertás korú gyermek gyűjt és építkezik. Énjét építi kívülről merített anyaggal. Szellemi kapacitása, befogadóképessége, emlékezeti teljesítménye  -   saját magához képest - jó.

A korszak fejlődési történéseinek jellemzője az ingadozó, kettős viszonyulás a gyermeki léthez. Még nem akar felnőtt lenni, de a kamaszokat irigyli. Rendkívül élénk és fontos fantáziaélete, mely tükrözi a látszólag nyugodt, derűs gyermek lelkének ellentéteit. A titkok jelentősége, funkciója az Én építésében fontos. Ha titka van, akkor különálló személynek, egyéniségnek érzi magát. „A titkolódzás, elzárkózás arról árulkodik, hogy a gyerek védekezik, igyekszik hárítani a serdülést, mely bebocsátást kér.” ( Mérei Ferenc )

A korszak fejlődési középpontjában tehát az Én megerősítése áll. Az Énerősítés funkciója a beálló fiziológiai változások nyomán jelentkező ösztönkésztetések elhárítását szolgálja. Ez motiválja a korszak néhány sajátosságát: érzelgősség, érzékenység, kalandkeresés, rendkívüli események, helyzetek iránti vonzódás.

A prepubertás korra esik a külső minta végleges belsővé válása. A morális autonómia a gyerekek társas kapcsolataiban is megnyilvánul. Képesek igazi együttműködésre, mások jogainak tiszteletben tartására. A kooperációt érvényesítő csoportokban igen erősek az alá-, fölérendeltségi viszonyok. Ebben megmutatkozik a felettes Én szigora, az ideálkeresés és tekintélyigény .

Mind magatartásban, mind gondolkodásban természetessé válik, hogy egy helyzet, több szempontból vizsgálható. A feladatmegoldó gondolkodás formális műveletekben játszódik le. Jellegzetes igénye a kornak a magamutogatás. Benne van ebben az azonnali siker vágya. Erősen jelentkezik az önismeret igénye.

E korszak a nagy gyűjtögetések időszaka. Ezekben hangsúlyt kap a szabályokhoz való igazodás és a rendszerezés igénye.

A gyermekkor e középső szakaszának fő fejlődési feladatának a kötelesség és a teljesítés megértését és elsajátítását, valódi feladatok vállalását és a szociális kompetenciák kialakulását tekintjük.

 

 

II. szakasz:    - 13-14 éves kor

                     - serdülőkor kezdete

A 12-14. életév a biológiai és pszichológiai serdülés kezdetének időszaka.

Magatartását a gátlásosság és gátlástalanság keveréke, hangulatok csapongása, érzelmi hevesség és közöny váltakozása, élénk fantázia többé vissza nem térő lélektani együttese jellemzi.

Elérkeznek a gyerekek a felnőtt gondolkodásmódhoz, képessé vállnak tisztán szimbolikus fogalmakban gondolkodni  (formális műveletek szakasza).

Jellemző függetlenedő erkölcsi felfogásukra a készen kapott nézetek bírálata, és az önálló véleményalkotás.

Az érzelmi életben családon kívüli kapcsolatok a gyermekkorihoz képest nagyobb szerepet kapnak.

Az önismeret igénye megnövekedik, bár még nem ismeri önmagát, lehetőségeit, adottságait, tűrőképessége határait.

A tényleges önismeret és az önismeret igényének kettősségét mutatják az önállósulási törekvések, melyek megfelelnek a fejlődés reális perspektívájának.

Szerkezeti szakaszok :

 

 I. bevezető szakasz az 1-2. évfolyam

 II. kezdő szakasz a 3-4. évfolyam

 III. alapozó szakasz az 5-6. évfolyam

 IV. fejlesztő szakasz a7-8. évfolyam

 

A szakaszok lineárisan épülnek egymásra.

 

 

3. A csoportképzés elvei és struktúrája

 

a.) Az első szakaszban a csoportokat a következő szempontok szerint alakítjuk:

 

     kondicionális, koordinációs képességek szerinti megfelelés az emelt szintű testnevelés képzést biztosító osztályunkban (a osztályok);

     hagyományos oktatás iránti szülői érdeklődés és igény (b osztályok);

     Rogers személyközpontú program iránti érdeklődés és igény  (c osztályok);/ Amennyiben az érdeklődés és igény nem éri el az indítható osztálylétszámot, hagyományos oktatási keretben indítjuk a harmadik első osztályt. /

    az indulási hátrányok (szocializációs hátrányok, beilleszkedési, magatartási zavarok, tanulási nehézségek) csökkentése kis csoportokban fejlesztő foglalkozásokkal az 1. és a 2. évfolyamon (évfolyam szinten).

       Az 1-4. évfolyamon egytanítós rendszer működik, a tanítókat az alsós munkaközösség javaslatára az iskolavezetés jelöli ki. Az emelt óraszámú testnevelés képzésére (lehetőség szerint) olyan testnevelő szaktanárokat alkalmazunk, akik tanítói diplomával is rendelkeznek.

        Rogers osztályok facilitátorait a Pedagógiai Műhely javaslatára az iskolavezetés jelöli ki.

·      1. és 2. évfolyamon a napközis csoportokat lehetőleg  osztályszinten képezzük, felsőbb évfolyamokon a csoportképzés létszám függvénye.

 

   b.)  A harmadik szakaszban a csoportokat a következő szempontok szerint  alakítjuk:

  

  testnevelés :

   5. évfolyamtól

         - nemek és

         - képesség szerinti bontásban (tanulói érdeklődés, képességvizsgálat,  nevelői vélemény alapján);

       - a nívócsoportos bontásban egy lány és egy fiú csoport emelt óraszámú testnevelés-oktatásban részesül

   

 

idegen nyelv:

Iskolánk két idegen nyelvet kínál az itt tanulók számára: németet vagy angolt.

Az idegen nyelvek osztályok közötti megoszlása:

a és b osztályok német/angol

c osztályok  a szülő és a tanuló együttes választása (a többség) alapján angol vagy német.

·      a második idegen nyelv tanulását a Rogers-program folytatásaként, a választható órakeretből 7. osztálytól biztosítjuk, évfolyamszintű válogatás alapján.

  az idegen nyelv tanításakor 20 főnél nem nagyobb tanulócsoportokat hozunk létre csoportbontással, jellemzően belső tanári differenciálás, szülői igény, tanulói érdeklődés,  tanulmányi eredményesség alapján;

 

technika:

  5.és 6. évfolyamon 24 főnél nem nagyobb csoportok létrehozása bontással.

 

számítástechnika:

  6., 7., 8. évfolyamon 18 főnél nem nagyobb csoportok létrehozása bontással.

 

szakkörök:

Tanulói érdeklődés alapján szakköri csoportokat hozunk létre az iskola kiemelt céljainak megfelelően.

A csoportokhoz a pedagógusokat szakmai munkaközösségek javaslatára az iskolavezetés jelöli ki.

 

tanulószoba

·      A tanulási problémákkal küszködő, a felkészülésben még segítségre szoruló felsős tanulóknak napközit, igény szerint tanulószobát működtetünk.

 

 

 

4. Pedagógiai céljaink megvalósulása az egyes szakaszokban

 

I-II. szakasz   ( 1-4. évfolyam )

 

   Az első négy év a különböző fejleszthetőségű ritmussal induló gyermekek differenciált oktathatósága miatt ad egy egységet.

·      a tanulási folyamat megszervezésénél, a társas kapcsolatok szokásrendjének kialakításánál a bizalom, a nyugodt, elfogadó légkör, a pozitív megerősítés dominál;

·      az alapkészségek elsajátíttatása, mely gazdag élményanyag biztosításával, az érdeklődés, aktivitás, tevékenység iránti igények felkeltésével, ébrentartásával történik.

·        egyéni adottságok és képességek feltárása

·      hátránykompenzálás:

- az indulási hátrányok (szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek) csökkentése kiscsoportokban fejlesztő foglalkozásokkal az 1. és a 2. évfolyamon;

- a további évfolyamokon fejlesztő foglalkozások, korrepetálások biztosítása a kudarcnak kitett tanulók számára.

·        sajátos módszerek alkalmazása a tanulók motiváltságára:

- dyslexia-szűrés;

- dyslexia-program;

- logopédiai szűrés (a Pedagógiai Intézet szakemberével).

·        ÉN megerősítés;

        egészséges, kulturált étkezés,

        öltözködés, tisztálkodás,

        a környezet rendben tartása területén;

·        mozgáskoordináció fejlesztése;

·        ápolják nemzeti - azon belül iskolai hagyományaikat tanulóink:

         a.) - törekedjenek megismerni névadónk életét, történelmi jelentőségét,  hatását  a mára;

             - vegyenek részt - lehetőség szerint - a Zrínyi Ilona életéről két évenként megrendezendő városi vetélkedőn, melyet iskolánk napközis munkaközössége szervez;   

             - segítsenek  a napközis munkaközösségnek a vetélkedő

     megszervezésében, lebonyolításában.

        b.) - vegyenek részt rendezvényeink ismételt megszervezésében, fejlesztésében;

        c.) - törekedjenek megismerni tanulmányi kirándulásokon,

    táborokban szülőföldünk szépségeit, hazánk kultúráját,

    hagyományait, történelmi emlékeit;

             - a „ Lakóhelyem, ahová tartozom” program aktív részesei legyenek.

 

III. szakasz  ( 5-6. évfolyam )

 

Az egytanítós rendszer helyébe a szakrendszerű oktatás lép be. A 2008-2009. tanévtől kezdődően ezen szakasz óráinak egy részét nem szakrendszerű oktatási keretben szervezzük.

    énkép erősítése azáltal, hogy a környezete véleményét is beépíti;

     elemi önismeret kialakítása;

     saját tulajdonságainak felfedező-képessége, tudatosítása, önérzet, önkritika, öntudat fejlesztése - az "Egészséget testben, lélekben" program alapján;                       

    a műveltség alapjainak megteremtése  - írás, beszéd, olvasás,

     számolás készségszinten, ének, rajz, testkultúra alapjai;

   csoportképzés testnevelés, idegen nyelv, technika tantárgyakban;

    szakkörök, sportkörök,  művészeti csoportok alakulása;

   egészséges mozgásszükségletük kielégítése;

   nyitottság más népek kultúrájának megismerésére;

   részvállalás - lehetőségükhöz mérten - az emberiség közös gondjainak megoldásából, különösen a természet, a környezet megóvása területén.

 

III. szakasz (7-8. évfolyam )

 

A szakrendszerű oktatás kiteljesedése azáltal, hogy a műveltségi területek tantárgyakká szerveződnek.

          Egészséges test és lélek személyiségfejlesztő program során:

                        - reális önismeret, önértékelés;

                        - kitartó munkához való helyes viszony;

                        - együttműködési készség kialakítása.

          Törekvés a tolerancia, kölcsönös tisztelet gyakorlatára:

     - a demokratikus elvek elsajátítása:

             konfliktusok hatékony elemzésével;

             különböző konszenzustechnikák alkalmazásával.

     - demokratikus attitűdök kialakítása:

             felelősségteljes gondolkodás;   

             logikus érvelés.

       - kommunikációs kultúra fejlesztése, amely részben a műveltség, a tudás alapja; részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek fontos eszköze;

                      Továbbtanulási döntések segítése;

     Harmonikus családi életre nevelés;

                 Felkészítés arra, hogy legyenek képesek tudásuk bővítésére, fejlesztésére önállóan, kreatívan, a hétköznapokban és továbbtanulásukban egyaránt;

                Alkohol- és drogfogyasztás megelőzése.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

 

1.      Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra

2.      Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

I. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

-         Követelés.

-         Gyakoroltatás.

-         Segítségadás.

-         Ellenőrzés.

-         Ösztönzés

-         A tanulói közösség tevékenységének megszervezése

-         Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása

-         Hagyományok kialakítása.

-         Követelés.

-         Ellenőrzés.

-         Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

-         Elbeszélés.

-         Tények és jelenségek bemutatása.

-         Műalkotások bemutatása.

-         A nevelő személyes példamutatása

-         A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

-         A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

-         Magyarázat, beszélgetés

-         A tanulók önálló elemző munkája

-         Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról

-         Vita.

 

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több, mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. )

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi jövőjét és sorsát illetően.

A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg évfolyamokra lebontva.                   

 

 

5. Képzési specialitások, irányok

 

 

          Az alapképzést kiegészítő, nem  kötelező tanórai foglalkozások kiindulópontjai:

              - iskolánk alapelvei

              - az iskolahasználók igényei

       - az iskola és a környezet adottságai és feltételei

              - a választható területek tanítására fordítható időkeret

      Első osztálytól kezdve minden tanuló számára biztosítjuk az idegen nyelv tanulását és a közlekedési ismeretek életkorhoz igazított elsajátítását.

 

          Nem osztály- illetve nem órakeretben folyó tevékenységek:

          - napközi

           - tanulószoba felsősöknek

          - sportkörök (atlétika, kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz,  sakk, természetjárás, kerékpározás)

          - énekkar

          - szakkörök ( matematika, színjátszó, kerámia, képzőművészet, honismeret, számítástechnika, természettudomány, idegen nyelv, könyvtár, drámajáték, néptánc, vöröskereszt: elsősegélynyújtás, egészségnevelés, csecsemőgondozás)

          -  tanfolyam  (KRESZ)

          -  tutori tevékenység

          - önismereti csoport

 

        Emelt szintű csoportok

              - német illetve angol 7. évfolyamtól

              - testnevelés 1. évfolyamtól

 

        A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységi formák

- emelt szintű csoportok

- szakkörök

- tanfolyamok

- tutori tevékenység

- felkészítés tanulmányi és egyéb, tanulóknak meghirdetett versenyekre

           A szociális hátrányok, beilleszkedési és magatartási zavarok, valamint a tanulási nehézségek enyhítő tevékenységi formák :

                   - tanulószoba

                   - tanulópárok

                   - fejlesztő foglalkozások

                   - logopédiai vagy dyslexia vizsgálaton kiszűrt tanulók fejlesztése szakember segítségével

                   - önismereti csoport

                   - ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus alkalmazása

                   - mentálhigiénés képesítésű pedagógus alkalmazása

                   - tanulási képesség fejlesztése

 

          Rendszeresen megszervezésre kerülő tanulmányi versenyek, bajnokságok, szakmai rendezvények

          - az országos Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójának megszervezése, lebonyolítása

          - Járai Kupa

           Az 5-6. évfolyam részére városi szinten meghirdetett labdarúgótorna iskolánk volt testnevelés-tanárának, Járai Antalnak tiszteletére.

          - Iskolánk névadójáról, Zrínyi Ilonáról ( életéről és történelmi koráról ) két évenként meghirdetett városi vetélkedő a 3.4. és a 7. évfolyam részére

          - Zrínyi Kupa – városi sakkverseny 1-4. osztályosoknak

          - Zrínyi KO Kupa – országos sakkverseny

          Szakmai rendezvényeink

          - nevelési tanácskozás

          - munkaközösségi megbeszélések

          - az egy osztályban, évfolyamon tanítók konzultációja

          - 4. és 5. évfolyam átmenetének vizsgálata

          - esetmegbeszélések

          - tanulmányút

          - Pedagógiai műhely

-         Gordon tréning szülőknek

-         Nyílt nap az óvodáknak

-         Nyílt nap a szülőknek

-         szakmai tanácskozások az iskolánkkal partnerkapcsolatban álló óvodák nevelőivel

 

 

 

III. A tanulói jogviszony

 

1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

 

Intézménybe lépés az iskola első évfolyamában

 

    A gyermek, ha az iskolába  lépéshez szükséges  fejlettséget eléri, attól a naptári évtől  válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május  31. napjáig  betölti.

    A szülő   kérelmére  a  gyermek  tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be.

    Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda  véleménye alapján,  illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába vagy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra, a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

    Első osztályba kötelezően felvételt nyer az iskola körzetébe tartozó valamennyi gyermek, aki a fenti, törvényben megfogalmazott feltételeknek eleget tesz.

    Az iskola körzetén kívüli tankötelesek közül felvételt nyerhetnek az iskolánkba jelentkező diákok (az önkormányzat által engedélyezett létszámhatárig) nem figyelve képességeire, alkalmasságára, nemére, fajára vagy nyelvi tudására, nyitott felvételi politikát folytatunk.

 

Az osztályképzés elvei :

  Az emelt szintű testnevelés képzést biztosító osztályunkba, ahol a belépés feltétele kondicionális, koordinációs képességek szerinti megfelelés.

   Az alkalmasság megállapítása az iskola által kijelölt, a városi beiratkozást megelőző időszakban történik, az alsós- és testnevelés munkaközösség szervezésében.

  A Rogers osztályunkba a belépés feltétele a program előzetes megismerése, az alkalmazott nevelési elvek elfogadása, lehetőség szerint a szülői Gordon tréning elvégzése.

   A program ismertetését a pedagógiai műhely tagjai végzik.

   A szülőnek vállalnia kell a program anyagi többletterheit, melyek a következők:

       -   nyitó- és zárótábor Felsőcsatáron

       -   heti egyszeri uszodahasználat költségei.

 

Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamaiban

 

·        A jó  minősítésnél rosszabb magatartású és/vagy szorgalmú, illetve 3,5 tanulmányi átlag alatti, körzeten kívüli tanuló felvételéről az igazgató dönt az  osztályban tanító nevelők véleményének figyelembevételével.

  Az emelt szintű nyelvi csoportba tudása és képessége - a helyi tanterv minimumának teljesítése - alapján a mindenkori létszám függvénye szerint nyerhet felvételt az iskolánkba jelentkező diák.

  Ha a tanuló korábbi iskolázása során valamely tantárgyat nem tanulta, egy tanév után osztályozóvizsgát köteles belőle tenni. E tanév során az  évfolyamával együtt tanul.

 

2. Magasabb évfolyamba lépés feltételei

 

    Az iskolai továbbhaladás szempontjából releváns periódusnak tekintjük a tanévet hagyományosan minden tantárgyból a 4. évfolyamtól kezdve. Az első-harmadik évfolyamon automatikus a továbbhaladás. A többi évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket, a NAT minimumot, legalább elégséges minősítéssel teljesítette.

Ha a tanuló az emelt óraszámú csoportban a helyi tanterv minimumát nem teljesítette, akkor a másik csoportban tanulhat.

    Az értékelő döntést a tagozatonként (alsó, felső) összehívott osztályozó értekezlet mondja ki a folyamatos értékelés alapján kialakított tanári vélekedést figyelembe véve.

  Az elégtelen teljesítményű tanulók számára 1 vagy 2 tantárgy esetén javítóvizsga lehetőségét kínáljuk fel, 3 vagy több tárgy esetén évfolyamismétlésre kötelezzük. 

A negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára.

Az a tanuló, aki az adott évfolyamánál előbb kívánja teljesíteni egy vagy több tantárgy követelményeit, azt az alábbi módon és időben teheti meg:

·        a tanuló a szülő aláírásával megerősítve írásban az igazgatónak leadja kérelmét, mely tartalmazza az adott tantárgy, vagy tantárgyak  megnevezését, melyből előrehozott osztályvizsgát kíván tenni,

·        az előrehozott vizsga iránti kérelmét a tanuló a tanév folyamán bármikor – szeptember – június hónap között beadhatja,

·        az osztályvizsga lebonyolítása a kérelem beadása után maximum egy hónappal történik, kivéve a július – augusztus 20-ig terjedő időpontot,

·        évfolyammozgás esetén a tanuló egyéni felkészülését az iskola azzal támogatja, hogy lehetőséget biztosít a választott tárgy, vagy tárgyak magasabb évfolyamú óráinak látogatására.

 Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Magántanulók, az igazgató által előírt időben, a tantestület által meghatározott módon kötelesek osztályozó vizsgán számot adni tudásukról.

    Az igazgató dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról, a nevelőtestület, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

 

 

3. A tanulói jogviszony megszűnése

 

    Az 1-8. osztályos általános iskola szerkezetének megfelelően tanköteles tanulóink

jogviszonyának megszűnése iskolaváltás miatt történhet:

     a tanuló lakhelyének változása

     a szülő egyéni kérelme alapján másik iskola választása, ha a tanulót a másik iskola átvet

       te, az átvétel napján

    a kötelességeit súlyosan megszegő tanuló fegyelmi tárgyalása után ( 76.§ 3.) a másik
   iskola igazgatójával történt egyeztetést követően, ennek eljárási módját az iskolai Házi 

       rend tartalmazza.

    A tanulói jogviszony iskolánkban a 8. évfolyam befejezése után az utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján szűnik meg.

IV. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

 

         A gyermeki jogok biztosítása, veszélyeztetettségből adódó hátrányok csökkentése, illetve megszüntetése, valamint mentális segítségnyújtás hatékony működtetése adják iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi programját A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez, átfogja az iskolai élet egészét és minden pedagógus alapvető feladata. Ebben a munkában kiemelkedő szerepet szánunk az ifjúságvédelmi felelősnek, az osztályfőnököknek és a napközis nevelőknek.

            Iskolánkban olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a tanuló „nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.”

            Célunk folyamatos érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a tanulók problémáikat nyíltan feltárhatják.

Lehetővé tesszük a gyermeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket teszünk a rászorulók érdekében, őrködünk a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek életlehetőségei felett.

            Mindenki részére biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen oknál fogva fennállnak.

 

A gyermekvédelem területei:

 

            A családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszere: családlátogatások, közös programok, szülői értekezletek, fogadóórák formájában.

            Az 1997. évi XXXI. sz. - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - törvény szerint, iskolánk mint  nevelési-oktatási intézmény, az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el a „gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében”.

Az iskolának meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel fel tudja tárni, mikor van szükség ilyen jellegű tevékenységre. E körbe tartozhat a gyermekkel való közvetlen beszélgetés, családlátogatás, illetve az osztályfőnökök, pedagógusok megfigyelő tevékenysége. A pedagógus feladata, hogy a szülőket, tanulókat az őket érintő kérdésekről, az iskola házirendjéről rendszeresen tájékoztassa.

            A diákönkormányzat segítése, bevonása az iskolai döntéshozatalba, az iskolai munka tervezésébe, az egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe.

            Olyan iskolai tevékenységi formákat valósítunk meg, amelyek arra irányulnak, hogy a tanulók megismerjék jogaikat és kötelességeiket, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.

            Nappali felügyeleti ellátás: magában foglalja az iskola valamennyi szolgáltatását (ügyelet, étkezés, napközi, tanulószoba, fejlesztő- és felzárkóztató foglalkozások ) a tanulók igénye szerint.

            A családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkezést kell megszervezni azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei , nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük, szociális helyzetük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

A gyermek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akiknek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében  állandó napközbeni ellátásra van szüksége.

 

Támogatások, kedvezmények:

 

            Feladatunk a család szociális  és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatási lehetőségek felkutatása (pénzbeli és természetbeli), a hozzájutás támogatása, tanácsadás a családellátó tevékenységhez.

Figyelemmel kell kísérni a tanulók étkezési ellátását. Észre kell venni, ha a tanuló a család  anyagi, szociális helyzete miatt nem részesül rendszeres étkezésben. A rendelkezésre álló eszközök igénybevételével és elosztásával biztosítani kell , hogy a napközbeni ellátásra szoruló tanulók igénybe vegyék az étkezés lehetőségét.

Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek.

 

Gyermekvédelem:

 

            A pedagógus alapvető feladata, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fogyatékosságát, segítse a gyermek képességeinek kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe jutott tanuló felzárkóztatását. Feladatunk az életkornak megfelelő kulturális programokra mozgósítani, sportköri munkába, iskolán kívüli kortárscsoportok tevékenységébe bevonni, üdülést szervezni tanulóink részére.

            Rendszeres ellátást biztosítunk az iskolaorvosi, fogorvosi szolgálaton keresztül. A pedagógusnak közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 

            Kötelessége továbbá a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, és az, hogy ezek elsajátításáról meggyőződjön.

Tevékenységünkben a hangsúlyt a prevencióra helyezzük. Személyiségfejlesztő és szenvedélybetegségeket megelőző programokat működtetünk

            - Életvezetési ismeretek és készségek

            - Egészséged testben, lélekben

            - Lelki egészségtan,

melyek során reális önismeretre, elsajátított stresszkezelési technikákra és pozitív döntéshozásra építve válnak a tanulók alkalmassá a veszélyeztető tényezők kiszűrésére, a harmonikus kiegyensúlyozott élet feltételeinek megteremtésére. A megvalósítás területei: osztályfőnöki és etikaóra, önismereti csoport, tantárgyak adta lehetőségek, előadások (szakemberek bevonásával), táborozások.

           

A veszélyeztetettség feltárása, a szükséges intézkedések megtétele:

 

            Minden pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredményei látszólag indokolatlanul romlanak. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, oka akár a családi élet megromlása, akár a szülők gazdasági helyzetének romlása vagy bármely más ok. Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes továbbtanulás érdekében.

            Amennyiben  az iskolai eszközök már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleges megszüntetésére, az iskola vezetőjének kötelessége értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni.

            Iskolánk együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, intézményekkel, személyekkel. Szoros kapcsolatunk van a nevelési tanácsadóval, alkalmanként a rendőrség, az ügyészség, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok segítik munkánkat.


V. A pedagógiai folyamat

 

1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői

 

    Az iskola belső életét - az előzőekben leírtakból következően - a személyiséget, a tehetséget, a tudást egyaránt tisztelő demokratikus légkör, s a benne tanítók, tanulók természetes együttműködése jellemzi.

    Iskolánk alapfunkciója:  8 osztályos általános iskolaként az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban a nevelés és az oktatás tartalmi egységének biztosítása. Tehát :

      - megalapozza az általános műveltséget

      - kialakítja a társadalmi együttéléshez, önműveléshez, munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket

      - gondoskodik az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről

      - biztosítja a tanulói önkormányzatok működési feltételeit

      - az iskolai nevelési-oktatási tevékenységet az oktatási törvény előírásai, a pedagógiai program, a működési szabályzat szerint végzi.

 

    Az alapfunkción túl a következő területeken vállalunk speciális képzést:

       - emelt óraszámú testnevelésképzés

       - Rogers személyközpontú program az 1-4. évfolyamon, és az ehhez kapcsolódó emelt szintű idegen nyelvi (angol vagy német) képzés a 7-8. évfolyamon.

 

Emelt óraszámú testnevelés képzés : alkalmassági vizsga alapján iskolázzuk be a tanulókat. 

    Első osztálytól kezdve emelt óraszámban testnevelés szakos tanári irányítással folyik a képzés.

    1-4. évfolyamon a heti 2 többletórán a helyi tanterv alapján játékos foglalkozásokkal fejlesztjük a tanulók koordinációs és kondicionális képességét.

    5. évfolyamtól a nemek és nívószint szerinti csoportbontás is a hatékonyabb munkát szolgálja. A negyedikes felmérési eredmények alapján a legjobb húsz lány és húsz fiú kerül a nívócsoportba. A csoportok közti átjárhatóságot a tanulók évközi felmérési eredményei és önmagukhoz mért fejlődésük biztosítja, illetve módosíthatja.

 5. évfolyamtól a nívócsoportos a osztályos tanuló az iskolában működő sportkörök (kosárlabda, labdarúgás, atlétika... )közül választott, vagy iskolán kívüli sportklubban köteles rendszeresen sportolni.

 

    Rogers osztályunkba a belépés feltétele a program előzetes megismerése, az alkalmazott nevelési elvek elfogadása.

     A program legfontosabb szempontja a gyermek személyiségének figyelembevétele. A fejlesztés  csoportmunkában, kooperatív technikák, differenciálás alkalmazásával, integrált tantárgyakban folyik, iskolaotthonos szervezeti formában. A program jellemzői a  nyugalom, türelem, egyénre szabott munkatempó. Szöveges, személyre szóló értékelés lényeges mutatója a programnak. Kongruens, empatikus, elfogadó  pedagógus irányítja a munkát, aki Gordon vagy /és Rogers tréninggel rendelkezik.     

    A programban két idegen nyelvet  tanítunk: első osztálytól  szülői igény alapján angol, német nyelv közül az egyiket. Az első két évfolyamon nyelvi előkészítést végzünk, a harmadik évfolyamon heti 2 órában folyik az idegen nyelv oktatása. 4-8. évfolyamon egy csoport heti három órában tanulja az első idegen nyelvet. A másik csoport 4-6. évfolyamon heti négy, 7-8. évfolyamon heti öt órában emelt szinten tanulja az első idegen nyelvet.

7. évfolyamtól heti 2 órában  elkezdhetik a második idegen nyelv tanulását is.    

 

 

 

 Idegen nyelvi (angol vagy német) képzés:

      

 Szülői igény és más iskolák hatása miatt az alsó tagozatunkon egy idegen nyelv tanítása szükséges. Beiratkozáskor a szülői szándék figyelembe vételével, lehetőleg az osztályokat felezve tanítjuk a német és angol nyelvet. Ezért  l. és 2. évfolyamon heti egy órában, 3. évfolyamon heti két órában – a Rogers programban mindez a kötelező óraszámban – minden tanulónak felajánljuk a nyelvtanulás lehetőségét a választható órakeret terhére. A játékos, szituatív, kommunikációra épülő foglalkozásokon sok dallal, verssel, játékkal ismerkednek meg a tanulók. 

    4. évfolyamon heti három órában a kerettantervben előírt óraszámban tanulnak nyelvet, ehhez egy órát a Rogers programban tanulóknak a választható órakeretből biztosít az iskola.

    5. évfolyamtól többlet óraszámú, 7. évfolyamtól emelt szintű nyelvoktatást biztosítunk a c (Rogers) osztály tanulói közül azoknak, akik eredményesek az idegen nyelv, a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakból, tehát ezekből a tantárgyakból 4-5-ös érdemjegyet kapnak félévkor, illetve a tanév végén. A többi tanuló számára biztosítjuk az emelt szintű csoportba az átjárhatóságot, amennyiben szintfelmérő teszttel bizonyítja, hogy képes ebbe a csoportba bekerülni. A további évfolyamokon az emelt szintű vagy magasabb óraszámú csoportban maradás feltétele a megfelelő szorgalommal párosuló eredményes nyelvtanulás, 4-5-ös osztályzat elérése félévkor, ill. a tanév végén.

A más iskolából jött tanulók esetében szóbeli meghallgatás a felvétel alapja. A felkészítés biztosítása a szülő feladata

    A nyelvtanulás folyamatában is lehetőséget kap a tanuló az emelt szintű idegen nyelv tanulására, ha szintfelmérő teszttel bizonyítja alkalmasságát. Ez vonatkozik az iskolánkon belüli átjárhatóságra, és a másik iskolából jött tanulók esetére is. Az átjárhatóság bármely évfolyamon megvalósítható.

 

További kiemelt pedagógiai sajátosságaink :

   -  helyi tantervbe beépítve:

       úszásoktatás : Rogers osztályban 1-4. évfolyamon heti 1 alkalom

                              2. és 4. osztályban évi 10 alkalom

       számítástechnika: heti 1 óra 1-8. évfolyamon számítógépes programmal támogatott matematikaoktatás

       honismeret : Lakóhelyem, ahová tartozom program 1-4. évfolyamon évi 10  alkalom                                           

        személyiségfejlesztés :                  

                                          Életvezetési ismeretek

                                          Lelki egészségtan

                                          Önismereti tréning

  - Pedagógiai műhely működtetése a Rogers program irányítására a programban dolgozó pedagógusok, érdeklődő szülők és a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanítói tanszékének oktatóival és  hallgatóival; továbbképzések szervezése;

   - bemutató órák, nyílt tanítási napok

    


2. Az iskola élet-és munkarendje

 

   A tanítási év szorgalmi idejét évente a közoktatási miniszter - a tanév utasítási rendjében - szabályozza.

     A szorgalmi idő ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanévzárót a tanév befejezését követő egy héten belül kell  megtartani.

     A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben.

     Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.

     A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

     A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00-kor kezdődik.

     A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.

     Az óraközi szünetek időtartama 10, 15, illetve 20 perc, a Házirendben feltüntetettek alapján.

     A napközis foglalkozások időtartama a tanítás befejezésétől 1600-ig tart, 1630-ig összevont csoportokban felügyeletet biztosítunk.

     Ebédet az egyes osztályok órarendjéhez kapcsolódóan 1130-tól 1430-ig biztosítunk, melynek rendjét az osztályfőnöki és a napközis munkaközösség dolgozza ki.

     A bemutatóórák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv rögzíti.

     Az iskola igazgatója minden év március 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. Közzéteszi, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja.

·        A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezési határidő szeptember 10, a foglalkozások szeptember 15-től kezdődnek. E foglalkozások rendjét és idejét az érintett munkaközösségi egyeztetések után a szaktanárok, az osztályfőnökök, faliújság, iskolarádió segítségével tesszük közzé.

     Az iskola közalkalmazottainak és tanulóinak jogait és kötelezettségeit  az iskola érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata, Kollektív szerződése és Házirendje tartalmazza.

     Az Iskolaszék, a Közalkalmazotti Tanács, a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség, az Iskolavezetés, a működő szakszervezet működési rendjét a jóváhagyott szabályzatuk határozza meg.

     Az iskola döntési kompetenciáját a jogszabályok és az iskola belső szabályzatai határozzák meg.

 

 

Szülői megbeszélések

 

   Szülői értekezletek, melyet az osztályok szülői közössége számára az osztályfőnök  tart. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól itt kapnak tájékoztatót.

    Minden tanév első szülői értekezletén – szeptember hónapban – részt vesznek az 5. évfolyamon az osztályban  tanító szaktanárok is, a továbbiakban a belépő tantárgyak szaktanárai, akik a helyi tanterv követelményeiről, elvárásaikról tájékoztatják a szülőket.

    A leendő első évfolyamosok szüleinek az iskola legkésőbb június első hetében szervezett szülői értekezleten tart tájékoztatót.

    Az iskola tanévenként 3 szülői értekezletet tart: szeptember, február és május hónapban,

1-4. évfolyamnak hétfőn 1630-tól, 5-8. évfolyamnak kedden 1700-tól.

    Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze, a felmerülő problémák megoldására.

·      Az iskola valamennyi nevelője tanévenként 5 alkalommal tart szülői fogadóórát (október, november, január 2. hete, március, április 3. hete).

    Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is konzultálni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

·      Nyílt tanítási napokat szülői igény szerint tartunk. Igazgatói hozzájárulással a szaktanár előzetes tájékoztatása után a szülő bármikor látogathatja gyermeke óráit.

·      A folyamatos családlátogatás az osztályfőnök feladata ( alsó tagozaton 2. évfolyam végéig, felsőben 8. év végéig.) Szükség esetén az ifjúságvédelmi felelőssel együtt keresik fel a családot.

 

A belső  kommunikáció rendszere

·      Az iskolavezetőség minden hónap első hétfőjén megbeszéli az aktuális problémákat.

·      Az iskolavezetőségi értekezleteket munkaértekezletek követik a munka-közösségek által meghatározott időpontban.

·      A tanárikban elhelyezett hirdetőtáblán lévő információkról a kollégákat az igazgatóhelyettesek a munkaközösség-vezetőkön keresztül szóban vagy írásban tájékoztatják.

·      A munkaközösségek szakmai értekezleteiket az adott munkaközösség vezetője által javasolt időpontban, munkatervük alapján tartják meg.

·      A minőségi kör a tagok önkéntessége és vezetői megbízólevél alapján jön létre. A minőségi körök munkájának témáját a vezetőség, a nevelőtestület és/vagy az aktualitás határozza meg. Az általuk készített terv a nevelőtestület (az érdekeltek) véleményének figyelembe vétele és elfogadás után lép életbe. 

 

Heti életrend

     hétfő: értekezletek napja, 1-4. évfolyam szülőértekezletei, 1-8. osztály

              fogadóórái

     kedd: tanórán kívüli foglalkozások napja, 5-8. évfolyam szülőértekezletei

     szerda: tanórán kívüli foglalkozások napja,

     csütörtök: tanórán kívüli foglalkozások napja,

     péntek: tanórán kívüli foglalkozások, napközis foglalkozások,

 sportdélutánok, osztály klubdélutánok napja.

 

Az iskola élete a tanítási szünetekben

 

·      A felmért igények alapján a téli és a tavaszi szünetben felügyeletet biztosítunk (legalább 10 fő esetén)

·      A nyári napközis tábori igények felmérését elvégezzük

·      Az osztályfőnökök és a szaktanárok kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

    Rendszeresen szervezett táborozásaink:

                        alsósoknak  -    Felsőcsatár

                        felsősöknek -    Balatonberény,

-         diákönkormányzat által szervezett tábor

-         sítábor

 

 

 

 

 

3.  AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

 

 

Az írásbeli beszámoltatások tantárgyankénti egységességéért a szakmai munkaközösségek felelősek, teret adva a tanári-tanítói szabadságnak, mely a következő keretekben valósulhat meg.

 

1.      Írásbeli felelet (röpdolgozat)

2.      Tudáspróba

3.      Témazáró

4.      Mérések

5.      Fogalmazások, esszészerű feladatok

6.      TollbamondásÍrásbeli felelet

 

Tartalma: előző órai tananyag

Bejelentés módja: az írásbeli felelet írásának időpontját nem kell a tanulóknak előre bejelenteni, a szóbeli felelettel egyenértékű.Tudáspróba

 

Tartalma: több egymást követő tananyagot ölel fel.

Bejelentés módja: a tudáspróba írásának időpontját a tanulóknak előre be kell jelenteni.Témazáró

 

Tartalma: egy témát ölel fel, ismétlés, rendszerezés, összefoglalás előzi meg.

A bejelentés módja: a témazáró írásának időpontját a tanulókkal 1 héttel előbb közölni kell. A tananyag mennyiségétől függően a témakörök ismeretanyagának számonkérése összevonható.

A témazárók javításának határideje:  a dolgozatokat a megírást követő 10 munkanapon belül értékelve vissza kell adni, ha erre nem kerül sor, a tanuló kérheti, hogy dolgozatát ne értékeljék. /Kivéve pedagógus betegsége/Mérések

 

A méréseket a szakmai munkaközösségek éves munkatervükben rögzítik. A méréseket mindig évfolyamszinten végezzük.

 

 

Tantárgyi:       év eleji felmérés

                     félévi felmérés

                     év végi felmérés

 

A tantárgyi mérések bejelentésének módja: a mérések írásának időpontját a tanulóknak 1 héttel előbb be kell jelenteni.

Kompetenciamérések: szövegértés, matematikai eszköztudás, helyesírási készség

Fogalmazások és esszészerű feladatok

 fogalmazás és a magyar irodalom kivételével a többi tárgy esetében inkább megíratható, mint megíratandó.Alapos előkészítés, otthoni vagy könyvtári kutatómunka után több lehetséges cím közül választva akár órán, akár házi dolgozatként megíratható számonkérési forma.

A viszonylag szubjektív értékelés miatt ezen dolgozatok értékelése inkább segítségnyújtást tükrözzön.

 

TollbamondásA magyar nyelv tantárgy sajátos írásbeli beszámoltatási formája, mely a helyesírási készséget méri.

Bejelentésének módja: Mivel készséget mérünk vele, nem szükséges előre bejelenteni íratását.Az írásbeli és a szóbeli beszámoltatások egyensúlyára kell törekedni a tantárgyi céloknak megfelelően. Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások során figyelembe vesszük tanulóink hosszabb hiányzását: differenciált feladatokkal vagy méltányos értékeléssel.

A témazárók és a felmérések eredményei hangsúlyosabbak a tanulók tudásának értékelésében, ezért ezeknek a százalékait vagy érdemjegyeit a naplóba pirossal írjuk be.

 

 

 

4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

 

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatokat a tanórákon megfelelően elő kell készíteni. Megoldásuk és számonkérésük sikerélményt nyújtson a tanulóknak. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyisége legyen összhangban a tananyag mennyiségével és a  tanulók életkori sajátosságaival.

Sem a szünetekre (tavaszi, nyári, őszi, téli), sem a hétvégékre nem adunk több házi feladatot, mint az egyik tanóráról a másik tanórára adott házi feladatok mennyisége.

Figyelembe vesszük tanulóink eltérő képességeit, különösen a sajátos nevelési igényű gyermekekét: élünk a differenciált házi feladat adásának lehetőségével.

 

 

 

 

VI. Iskolahasználók

 

1. Tanulók

 

 

A diákképviselet fórumai

 

    A tanulók jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 10-12. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak mint iskolahasználóknak  igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja.

    A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania.

    A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés és az iskolaszék.

 

A diákönkormányzat

 

    Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején 3 tagú osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot, melynek tagjai évfolyam szinten megválasztják képviselőjüket. A diákvezetőség jelöli ki tagjai közül azt a diák-önkormányzati képviselőt, aki az Iskolaszékben képviseli tanulótársait.

    A diákönkormányzat működését a tanulók által választott pedagógus segíti, a diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a pedagógiai igazgatóhelyettes. A működés rendjéről, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (Ez utóbbit lásd  Az iskola SZMSZ  4.sz melléklet:)

   

Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata:

 

    A közoktatási törvény 62., 63. §. alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a diákönkormányzat tevékenysége révén.

    A fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a diákönkormányzat munkáján és a diákközélet – ODB működése, diáktanács megbeszélései, diákparlament lebonyolítása stb. – megvalósításán keresztül.

    A diákönkormányzat működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása – összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával.

    Az iskola kulturális életében való részvétel – a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén.

    A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során.

 

   

Az iskola diákönkormányzatának vállalt feladatai:

 

    A fő feladat fokozatosan bővíteni a diákönkormányzat tevékenységi körét, programjait.

    Az éves program tervezésekor az iskola tanulóinak igényeit meg kell ismerni és összhangba kell hozni a célokban megfogalmazottakkal.

    Rendezvényeink révén olyan hagyományok megteremtése – diáknapok, a diák-életet bemutató kiállítások, stb. – melyek az iskola egyéni arculatának kialakításához  hozzájárulnak.

    Arra kell törekedni, hogy ezek a rendezvények szolgálják a tanulói összetartozás érzésének elmélyítését

    Az információk mind szélesebb körű és gyorsabb terjesztését kívánja elérni az iskolarádió működtetésével, iskolaújság terjesztésével.

 

 

A diákközgyűlés

 

     A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás  szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges.

 

 

Diákképviselet az iskolaszékben

 

    Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása érdekében iskolaszék működik. Az iskolaszékben a nevelőtestület, a szülők és a diákok  képviseltetik magukat. A diákképviselőket a diákönkormányzat küldöttgyűlés keretében választja meg.

    Az iskolaszék részt vesz  a Közoktatási törvény 61. § (2) felhatalmazása alapján a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

 

 

 Diákszervezetek létrehozásának feltételei

 

    Az iskola diákjai – felnőtt segítő közreműködésével – érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába.

    A mindennapos testedzés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely – alapfeladat lévén – iskolai költségvetésből működik.

 

 

Diákpanaszok kezelése

 

    A tanuló panaszaival az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az iskolavezetéshez  fordulhat. A panasz jogosságát az igazgató megvizsgáltatja, és annak eredményéről az érintett(ek) számára tájékoztatást ad.

 

 

2. Szülők

 

    A szülő jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 13-14. §-a tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szülői nyilatkozatok  megszerzése az osztályfőnök feladata. A szülők képviseletének és az iskola közötti kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

A szülői részvétel fórumai:

                        

A szülői munkaközösség

 

    Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselők-kel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják évfolyam szinten az iskolai választmányt. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak.

 

A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei:

·      Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának.

·      Aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében.

·      Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát.

·      Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben.

·      Évente szülő-pedagógus találkozót szervez.

·      Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában.

·       Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról.

 

Szülői képviselet az iskolaszékben

 

    Az iskolaszékben a nevelőtestület, a szülők és a diákok három-három fővel képviseltetik magukat. A szülők képviselőit a szülői munkaközösség választja meg. Az iskolaszék az elnökét a szülők képviselői közül választja.

A közvetlen információcsere fórumai

 

    A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadóóra.

 

A szülői értekezlet

 

    A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt.

    A tanév során három szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői.

 

    Hagyomány, hogy az első osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire.

    Minden tanév első szülői értekezletén részt vesznek az osztályban újonnan tanító pedagógusok is, akik elvárásaikról tájékoztatják a szülőket

 

Fogadóórák

 

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként öt alkalommal tart fogadóórát ( október, november, január, március, április utolsó hétfője). Amennyiben a gondviselő az adott lehetőségeken túl is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, egyéni egyeztetés után teheti azt  meg.

VII. Hagyományaink rendszere

 

    1886-ban alapított iskolánk hagyományait őrizzük és ápoljuk. Hagyományrendszerünk a nevelési folyamat egyik leghatékonyabb eleme.

     Iskolánk 1993-ban tartotta névadó ünnepségét. Az elkészített Zrínyi Ilona dombormű iskolánk művésztanárának alkotása.

    A hagyományápoló alkalmak bővültek

    A Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny megyei fordulója – melyet minden év február utolsó péntekén rendezünk – rangos tantárgyi versennyé nőtte ki magát. Az Alapműveleti Matematikaverseny megrendezése hasonló sikerrel kecsegtet.

    A testnevelés tagozat eredményesen működik, a gyermeklétszám csökkenése miatt azonban a kiválasztás nehézséget jelent.

    A matematika tanításában változatlanul pozitív a BEST számítógépes program működtetése. Minden osztály heti egy órában ez alapján dolgozik. A rendszeres visszacsatolással a tanuló fejlődése objektívan mérhető, és a pedagógus konkrétan tervezheti a fejlesztést.

   A Rogers személyközpontú alternatív program két idegen nyelv tanítását tartalmazza.

   A tantárgygondozói munkában a méréseket folyamatosan végeztük és végezzük. Belső  kontroll nélkül nem működhet az iskola. A diagnosztikus vizsga, valamint a cél- és tematikus vizsgálatok értékelése segít a tényfeltárásban és a feladatok súlypontozásában.

    A tanórán kívüli nevelőmunkában a napközi otthonban folyó munka a felkészülésével és a szabadidős programok ajánlatával nyújt értelmes, hasznos időtöltést.

    Éveken keresztül az alsó tagozatos tanulók 90 %-a veszi igénybe a napközit.

    A pénteki foglalkozások kötetlenek, a csoportok érdeklődésének megfelelően alakul a tartalmuk (szövés, sport, kirándulás, színház, mozi stb.).

    A működő szakkörök részben a tehetséggondozást szolgálják, részben a tanulói érdeklődésén alapulnak. A szakkörök év végi záró foglalkozásai nyilvánosak, bemutató jellegűek.

    Tanulóink továbbtanulási mutatói jók. (gimnázium: 39%, szakközépiskola: 43%, szakmunkásképző : 18 %)

     Versenyeredményeink kiegyensúlyozott és jó színvonalú munkát tükröznek.

     A diákönkormányzat működésében még a felnőtté a kezdeményezőbb a szerep.

     Az évfolyamgyűlések fórumjellege a sajátos iskolai demokrácia megvalósításához vezető folyamatunk része. Egy-egy feladat önálló megoldásához eljutottunk már, de a tanulói érdekképviselet, cselekvési önállóság hiányzik még.

A gyerek szükségletei, igényei megjelennek az iskolai, osztályfőnöki munkában.

    Az iskolaszék megalakulása 1994 februárjában történt meg. Keresik helyüket, szerepüket az iskolai élet újszerű feladatai között.

    A Szülői Munkaközösség tenni akarása is elismerésre méltó. Részvételük és hozzáállásuk az iskola életét szabályozó kérdésekben /Házirend, SZMSZ/  egyre inkább a jó partneri kapcsolaton alapul.

 

 

1998. december 17-én létrejött a ZRÍNYISEK A ZRÍNYISEKÉRT Alapítvány

Az alapítvány célja:

A Zrínyi Ilona Általános Iskolában tanuló 6-14 éves korosztály egyéni és közösségi aktivitásának támogatása, ennek keretében

-         hozzájárulás a tanulók nevelési - oktatási feltételeinek javításához

-         a tanulók tanórán kívüli foglalkozásainak - szakkörök, iskolai kirándulások, táborozások - költségeinek támogatása

-         sportolás, egészséges életmód lehetőségeinek támogatása.

Az alapítvány támogatásával rászoruló tanulóink eljuthatnak a felsőcsatári szünidei táborba és az iskolai sítáborba. 

 

A tanév néhány, minden évben ismétlődő eseménye:

·      A tanévnyitó ünnepélyünkön  elsősorban a pici elsősöket köszöntjük. A tanító nénik ajándéka oldja a számukra még szokatlan ünnepélyességet.

·      A Rogers osztályok a tanévet nyitó táborban kezdik, kellemes hangulatot teremtve  a tanévkezdéshez. A tanév zárása is itt történik júniusban.

·      Szeptember elején zajlik a suliindító is, lehetőség szerint a Tófürdőn.

·      Nyugdíjasainkat  október –- november hónapban látjuk vendégül. A gyerekek műsorral, a tantestület ajándékkal  várja az egykori kollégákat.

·      Mikuláskor, karácsonykor a nagyok  készítenek meglepetést a kicsiknek.

·      Az énekkar karácsonyi hangversenye bővült színvonalas bemutatóvá, melyben  a gyermekek a hangulathoz illő műsorral kedveskednek az iskola közösségén kívül szüleiknek, rokonaiknak, vendégeiknek. A tantestület az év utolsó tanítási napján évzáró „munkatársi értekezlettel ˝ búcsúzik az évtől a karácsonyfa alatt.

·       Névadónkra emlékezünk  februárban.

·      Sítábort szervezünk tanulóink számára február végén.

·      A tanév utolsó napjaiban rendezzük meg a zrínyis napot a város egyik színháztermében. Ezen ismét felvonul az iskola diáksága, hogy bemutassa a szülőknek, ismerősöknek a tanév termését. (Kivétel, ha tornaünnepélyt rendezünk)

·      Tanári sportnap

·      Tanári és szülői véradás a februári szülői értekezlethez kapcsolódóan

·      Országos sakkverseny rendezése márciusban

·      Anyák napjára az alsó tagozatosok műsorral, ajándékkal készülnek.

·      Minden évben tanulmányi kirándulást szervezünk a biológia tantárgy tananyagához kapcsolódóan a Safari parkba.

·      Állófogadáson  találkozik a tantestület a legeredményesebb diákjaival május hónapban.

·      Tanulmányi kirándulást szervez minden osztály az osztályfőnökével. Gazdag élményanyaggal térnek haza a gyermekek.

·      A szakkörök tartják bemutató foglalkozásaikat, rendezik kiállításaikat e hónapban.

·      Az utolsó hét sportnapját a nyári olimpiák évében iskolai sportbemutató helyettesíti. A látványos, igényes rendezvény nagyon kedvelt a szülők körében.

 

 

A hagyományápolás területét a következőkkel bővítettük:

 

ZRÍNYIS TAVASZ címmel művészeti napokat rendeztünk. Rendezvényeinknek a Képtár, a Gyermekek Háza, a Savaria Tourist Galéria és a Bartók Terem adott otthont.

Német nyelvtanáraink Bécsbe szerveztek tanulmányi kirándulást, elsősorban a németül tanulóknak.

 

 

 


VIII. Iskolánk működésének feltételrendszere

 

 

    Iskolánk az 1885/86-ban alapított Szombathely Város I. sz. Polgári fiúiskola jogutódjaként működik.

    A múlt hagyományai, nemzedékről, nemzedékre öröklődve váltak értékké iskolánk nevelő-oktató munkájában.

    A múlt megbecsülése így lényegül át értékké a jelenben, a jövőt formáló generációk nevelésében, a ZRÍNYI iskolához való kötődés megerősítésével.  

    Büszkék vagyunk arra, hogy generációk kötődnek így iskolánkhoz.

    Az évtizedek során változott és alakult iskolánk tárgyi feltételrendszere.  Elérkeztünk az új, minőséget is jelentő változáshoz. Iskolánk felújítása és bővítése befejeződött.

    Az oktatás tartalmi korszerűsítését jelenti a zártláncú TV kiépítése, a stúdió kialakítása.

    Megoldódott iskolánk fűtéskorszerűsítése és az energiaellátó rendszerek felújítása, a tantermek berendezése és a szertárak felszerelése. A felújítás-bővítés során elkészült épületegyüttes korszerű, igényes feltételeket biztosít a ZRÍNYIS diákok, nevelők, szülők számára, vagyis az iskolahasználóknak.

    Az új bővítmény elkészülésével iskolánk 24 tanulócsoport fogadására alkalmas.

Továbbra is 2 épületet használunk.

  

 A tanulócsoportok elhelyezése:

 

  Rákóczi F.  u. 27. sz. alatti épületben: 1.-2.-3. évfolyam 3-3 osztállyal

 Zrínyi I. u. 10. sz. alatti épületben:  4.-5.-6.-7.-8. évfolyam 3-3 osztállyal

                                                                                                                                              

 

 

 

 

 

IX. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

 

 

A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt  tankönyvek kiválasztásait. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Így a döntéshozatal előtt szükséges a szülői munkaközösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit.

 

 

 A tankönyvválasztás elvei az iskolában:

 

·      a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló

·      a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás  mélységében igazodjék a tanuló szükségletéhez

·      az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek

·      a tankönyvek ne legyenek zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetők legyenek

·      az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló  önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett

·      azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak

·      feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, adjon lehetőséget a differenciálásra

·      legyen motiváló hatású, fejlessze kreativitásukat

·      adjon lehetőséget képesség és készség feladatok megoldására

·      nyelvi megformáltsága legyen egyértelmű

·      az egyes leckék végén tartalmazzon összefoglaló kérdéseket

·      legyen tartós kivitelű, megfelelő méretű, nem túl drága

A tankönyvválasztásnál mérlegelni kell az árat, mert a családok csak nagy nehézségekkel képesek kifizetni a taneszközöket.

 A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek.

 Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni, amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez.

 A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.

 

 

Tanári és iskolai eszközök választásának elvei:

 

·      a tanári kézikönyvek feleljenek meg a választott tantervnek

·      a szemléltetőeszközök (tábla, modellek, térképek, stb.) tartósak, használhatóak legyenek

·      a technikai eszközök (enciklopédiák, lexikonok, tantárgyi szakkönyvek, tantárgyi segédkönyvek, természettudományos, szépirodalmi művek, kötelező olvasmányok) segítsék az önálló ismeretszerzést

·      a kísérleti és mérőeszközök legyenek tartósak, biztonságosak


X. HELYI TANTERV

 

 

Iskolai óraterv

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

Tanév

Évfolyam

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

 

2003/2004.

Km

K

K

H

Km

K

K

M

 

2004/2005.

ÚJ

Km

K

K

Km

Km

K

K

 

2005/2006.

ÚJ

ÚJ

Km

H

Km

Km

Km

K

 

2006/2007,

ÚJ

ÚJ

ÚJ

Km

Km

Km

Km

Km

 

2007/2008.

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

Km

Km

Km

Km

 

2008/2009.

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

Km

Km

Km

 

2009/2010.

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

Km

Km

 

2010/2011.

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

Km

 

2011/2012.

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

ÚJ

 


M= a miniszter által kiadott központi tanterv

H= a NAT alapján készített, és a nevelőtestület által 1997-ben elfogadott helyi tanterv.

K= az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján 2001-ben felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv.

Km = A 2003 szeptemberétől  érvényes – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt  módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyet a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezetett be

Új = A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv

 

 

1. Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázat (óraterv) foglalj össze.

 

2. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében lefedik az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyagot és követelményeket.

 

3. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások és egyéni felzárkóztatás lehetőségéből a tanulók egyéni érdeklődésének megfelelően a szülők döntése és a pedagógusok / osztályfőnök javaslata alapján választanak. A választható foglalkozások célja a felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek nyújtása.


 

Tantárgy/évfolyam

1.

 

 

2.

 

 

3.

 

 

4.

 

 

5.

 

 

6.

 

 

7.

 

 

8.

 

 

 

 

 

a

b

c

a

b

c

a

b

c

a

b

c

a

b

c

a

b

c

a

b

c

a

b

c

 

 

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

8

8

8

8

8

7

7

7

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

 

 

Történelem és állampolgári ismeretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

 

 

Idegen nyelv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

 

 

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

4

4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

3

 

 

Informatika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

1

1

1

 

 

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Temészetismeret

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

2

2

2

2

2

 

 

 

 

 

 

 

 

Fizika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

2

2

1,5

1,5

1,5

 

 

Biológia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

 

 

Kémia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

 

 

Földrajz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

 

 

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

 

 

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

 

 

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2

2

2

2

2

2

 

 

Osztályfőnöki

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

 

 

Tantervi modulok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felvállaló tantárgy

Tánc és dráma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

 

 

 

 

 

 

ének magya

0,25         0,25

Hon és népismeret

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

 

 

 

 

 

 

magyar

 

Informatika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

 

 

 

 

 

 

Külön tantárgy

Ember és társadalomismeret, etika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

 

 

 

Külön tantárgy

Mozgókép és médiaismeret

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Belépő tevékenységek

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

magyar

 

Egészségtan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

 

 

 

0,5

0,5

0,5

Természet-ismeret

Biológia

Kötött óraszám összesen

19

19

19

19

19

19

21,5

21,5

21,5

21,5

21,5

21,5

23

23

23

23

23

23

26,5

26,5

26,5

26,5

26,5

26,5

 

 

Szabadon tervezhető

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

 

 

Magyar

0,5

0,5

 

0,5

0,5

 

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

 

 

Testnevelés

0,5

0,5

 

0,5

0,5

 

0,5

0,5

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

 

 

 

 

 

 

 

 

Technika

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

 

 

Idegen nyelv

 

 

1

 

 

1

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ének-zene

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

 

 

 

 

 

 

 

 

Tanulói kötelező óraszám

20

20

20

20

20

20

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

25

25

25

25

25

25

27,5

27,5

27,5

27,5

27,5

27,5

570

 

Tanulók tanórai terhelésének felső határa

22

22

22

22

2

22

24,5

24,5

24,5

24,5

24,5

24,5

27

27

27

27

27

27

30,5

30,5

30,5

30,5

30,5

30,5

 

 

Választható tantárgyak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Emeltszintű testnevelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2,5

 

 

1,5

 

 

2

 

 

2

 

 

8

 

Testnevelés

2

 

 

2

 

 

2

 

 

2,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8,5

 

Emelt szintű nyelv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

1

 

 

2

 

 

2

6

 

Idegen nyelv

1

1

 

1

1

 

2

2

1

 

 

1

 

 

 

 

 

 

2

 

 

2

 

 

14

 

Sakk és tömegsport

 

 

 

 

 

 

2

 

 

2

 

 

2

 

 

2

 

 

2

 

 

2

 

 

12

 

Informatika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

1

1

1

6

 

Technika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5